128476. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés terhelés alatt szabályozható feszültségű indukciós egységekkel, főleg transzformátorokkal való párhuzamos üzem létesítésére

2 128476. motorok esetében. A szabályozás folyamata minden esetben mindaddig befolyásolatlanul folyik le, amíg az egyes szabályozók között eltérő szabályozási helyzet folytán 5 áttételeltérés nem lép fel. Az ez esetben létesülő segédmennyiség önműködő szabályozás esetében az elmaradt szabályozót gyorsítja, az előresietett szabályozót pedig késlelteti, miáltal a szabályozók azonos IC helyzetbe kerülnek, mikor is az eltérés és a segédmennyiség önműködően megszűnik. Nem önműködő szabályozás, mint pl. gbmbkormányzású vezérlés esetén ä Ttezelőnek kell a szabályozók azonos áttételét 15 biztosítani, a segedmennyiség azonban célszerűen felhasználható figyelmeztető jelzés céljaira, ha az átmenetileg elkerülhetetlen áttételeltérés hosszabb ideig fennmarad, sőt a segédmennyiség segítségével, bizonyos idő 20 múlva vagy bizonyos határértékek túllépése esetén, a párhuzamos egységek önműködőlég kikapcsolhatók. A találmány szerinti eljárás igen sokféle módon valósítható meg aszerint, hogy a 2: segédmennyiséget hogyan választjuk meg. Az egyik jellegzetes példaképem megvalósítási mód esetén a segedmennyiséget az egyes szabályozók közötti áttételeltérés' folytán fellépő kiegyenlítő áramok által 30 létesített segédfeszültség képezi. Két párhuzamosan kapcsolt egység közötti kiegyenlítő áram megfelelő berendezés segítségével, mint a következőkből ki fog tűnni, egyszerű módon felhasználható. Többpár-35 huzamosan kapcsolt szabályozó egység alkalmazása esetén csak az egyes szabályozókban tényleg folyó áramokat lehet eg3?szerű módon felhasználni. Ilyen esetben célszerű több, egyenlő teljesítményű egy-40 sóg áramainak vektoriális középértékét képezni, és az így nyert középérték és az egyes egységeken ténylegesen átfolyó áramok közötti különbségek, amelyek nyilvánvalóan a kiegyenlítő áramok mértékét ad-45 ják, használhatók fel közvetlenül vagy pedig közvetve velük arányos áramok vagy feszültségek segédmennyisége gyanánt. Nem egyenlő teljesítményű egységek esetén a vektoriális középérték és a különbség 50 képzésénél nem a tényleges áramok, hanem az, egyes egységek teljesítményeinek arányában megváltoztatott áramok használandók fel. Egy másik jellegzetes megvalósítási mód 55 szerint az egyes szabályozási egységek szabályozási helyzetei által meghatározott helyzetjelző feszültségekét létesítünk és a segédmennyiségeket e feszültségek vektoriális középértéke és az egyes egységek helyzetjelző feszültségei közötti különbségekből képezzük. A fenti megvalósítási módok természetesen csak példaképem jellegűek, mert a találmány szerinti eljárás igen sok más módon — pl. helyzetjelző feszültségek helyett más helyzetjelző mennyiségeket, így helyzetjelző áramokat, impedanciákat, fázisszögeket stb. véve kiindulásul — szintén előnyösen megvalósítható. A találmány szerinti eljárás megvalósításária szolgáló berendezések már most attól függnek, hogy milyen segédmennyiségekkel dolgoznak és e segédmennyiségeket hogyan állítjuk elő. Az 1. ábra, példaképen, a találmány szerinti eljárás megvalósítását két szabályozó egység és a kiegyenlítőárammal létesített segédfeszültség, mint segedmennyiség esetében mutatja. A 2. ábra, melynél a segédmennyiség a tényleges áramokkal arányos feszültségek középértéké•ből s e feszültségek egyikébőrképezett különbség, három egységet tüntet fel. A 3. és 4. ábra a helyzetjelző feszültségekből képezett segédfeszültség, mint segedmennyiség esetére, ugyancsak három szabályozóegységet mutat és pedig a 3. ábrán a segédmennyiségek előállítása, a 4. ábrán pedig az egész berendezés látható. Az 1. ábrán, példaképen háromfázisú elrendezésben, 1, 2, 3 a szabályozatlan feszültségű, 4, 5, 6 pedig a szabályozott feszültségű hálózat vezetékeit tüntetik fel. 7, 7' a két párhuzamosan kapcsolt, azonos teljesítményű szabályozó, amelyek egyes fázisvezetékei a célszerűen légréses 8a, 8b, 8c fojtótekercseken keresztül vannak a 4, 5, 6 hálózatra kapcsolva. A fojtótekercsek 'kapcsolása olyan, hogy a két szabályozó egyenlő áramfelvétele esetén a fojtótekercsek két-két gombolyításfelében folyó áramok ampermenetei egymást kiegyensúlyozzák és így a példaképen a 8a fojtótekercsen alkalmazott 8s segédgombolyításban számba vehető feszültség nem keletkezik. Ha ellenben a két szabályozó eltérő szabályozási helyzetbe kerül, úgy a két szabályozó között kiegyenlítőáram lép fel, amely a két szabályozó és a szabályozatlan feszültségű vezeték által képezett, önmagában zárt áramkörben folyik, úgyhogy a fojtótekercsek gombolyításfeleiben a kiegyenlítőáramból eredő egyenlő értelmű, összegeződő ampermenetek keletkeznek. Ennek folytán a fojtótekercsek egy-