128476. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés terhelés alatt szabályozható feszültségű indukciós egységekkel, főleg transzformátorokkal való párhuzamos üzem létesítésére

Megjelent 1941. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^HBBa'' SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 128476. szám. VH/g. osztály. — G. 9141. alapszám/ Eljárás és berendezés terhelés alatt szabályozható feszültségű indukciós egységékkel, főleg transzformátorokkal való párhuzamos üzem létesítésére. Ganz és Társa, Villamossági, Gép-, Waggon- és Hajógyár Részvénytársaság cég, Budapest. A bejelentés napja: 1940. évi november hó 26. A találmány tárgya párhuzamos üzem létesítését célzó eljárás, és ennek megvaló­sításához szükséges berendezés, terhelés alatt szabályozható feszültségű egységekkel 5 (pl. megcsapolásois transzformátorral, meg­csapolásos, mozgó tekercses vagy csűszó­érintkezős atitotranszformátorral, induk­ciós szabályozóval, stb.). Többszörösen megcsapolt transzformátoregységek párhu-10 zamos járatását ismeretes eljárás szerint valamennyi egység azonos áttételű meg­csapolásaiból kiindulva kezdik és egyide­jűleg adnak impulzust valamennyi egység­nek egy következő megcsapolásra való át-15 kapcsolására. Az egyidejűleg adott impul­zus dacára, különálló egységeknél az át­tételváltás teljes egyidejűsége nem biztosít­ható és így átmenetileg különböző áttételű egységek' jutnak egymással párhuzamos 20 kapcsolásba, minek következtében kiegyen­lítőáramok keletkeznek. Miután e kiegyen­lítő áramok megnövekedése és tartós fenn­maradása a berendezést túlterheléssel ve­szélyezteti, rendszerint olyan reteszelő be-25 rendezést lalkalmaznak, amely az egyide­jűleg adott impulzus következtében koráb­ban áttételt változtató egységet vagy egy­ségeket mindaddig reteszelve tartja, amíg az egy fokozatnyi áttételváltás valamennyi 30 egységnél megtörtént; ezután a reteszelés megszűnik és a szabályozó egységek újból azonos szabályozási helyzetből kiindulva a vázolt áttételváltást megismételhetik. Ez ismeretes eljárásnak számos hátránya 35 van. A reteszelőberendezésben különféte relék, segédrelék, időrelék és egyéb segéd­készülékek szükségesek, melyek a berende­zést igen bonyolulttá teszik. Emellett ez az eljárás folytonos áttételváltoztatással dol­gozó (pl. indukciós rendszerű) szabályo- 40 zóknál nem alkalmazható. Az eljárás kiin­duló pontja az egyidejűleg adott impulzus lévén, ez az eljárás nem alkalmazható azoknál az önműködő feszültségszabályozó berendezéseknél isem, amelyeket egy olyan 45 feszűltségérzékeny motor működtet, amely megfelelő impedancia-alakzaton keresztül táplálva a feszültségrelé és a hajtómotor szerepét együttesen látja el. Az ismeretes eljárás önműködő szabályozók esetében 50 csak akkor alkalmas, ha egy külön fe­szültségrelét is alkalmaznak, amely egy­idejűleg ad impulzust az egyes szabályo­zóknak, miáltal az amúgy is bonyolult re­teszelőberendezósbez a megoldást még job- 55 ban megnehezítő vezérlőberendezés is já­rul. Mindezeket a hátrányokat a találmány szerint úgy küszöböljük ki, hogy az egyes egységek által létesített szabályozás folya- 60 matat az általuk elfoglalt szabályozási hely­zetek között esetleg mutatkozó eltérések értelmével és nagyságával önműködően változó értelmű és nagyságú villamos se­gédmennyiségek (segédfeszültség, segéd- 65 áram, stb.) segítségével befolyásoljuk. A találmány szerinti eljárás tetszőleges ismert feszültségérzékeny berendezésekkél megvalósítható, de különösen célszerű az alkalmazása az említett feszültségérzékeny 70

Next

/
Thumbnails
Contents