128456. lajstromszámú szabadalom • Mesterséges képződmények és eljárás azok előállítására

í 2 8 4 5 Hí. 3 különösebben ismertetjük a polihexameülénadipamidot. A pamut és a műselyem egyes oly tulajdonságai melyeket erősítő elemekhez 5 feltétlenül szükségesnek tekintetlek, a szintetikus poliamidfonalaknál látszólag teljesen hiányoztak. A poliamidfonalak számos tulajdonsága ugyanis igen hasonlít a fehérjeszálak (selyem, illetve gyapjú) tulaj-' 10 donságaihoz. [Ez várható is volt, mert vegyi szerkezetük, vagyis az amidkötések, a fehérjetestek szerkezetéhez igen közel áll. E hasonlatosság alapján volt csupán lehetséges selyemnek és gyapjúnak poliamid-15 szálakkal eredményesen való helyettesítése. E tulajdonság azonban az abroncskordként való használat ellen szólt, mert fehérjéhez hasonló szálak a fentemlített okok folytán nem adtak kielégítő eredmé-20 nyéket. A poliamidfonalak további tulajdonságai a kristályos jelleg, az egyértelmű olvadáspont (265 C° körül) valamint az a képesség, hogy ömledékből közvetlenül fonhatok. A 25 poliamidek kristályos jellegük alapján a fémekhez hasonlítanak, amelyek abroncskordokhoz egyáltalán nem használhatók. Emiatt várható volna, hogy poliamidfonalaknál épp oly könnyen mutatkoznak ki-30 fáradási jelenségek, mint fémdrótoknál. A poliamidszálak nyúlása fonásuk után igen nag}', mintegy 400—500o/o. Hidegen nyújtva, vagyis szilárd állapotban kihúzva, a száltengely mentén molekulárisán elren-35 deződnek, minekfolytán nyúlási képességük csökken, ellenben még ekkor is mintegy 2Öo/o-ot tesz ki, amit gumiabroncsok erősítőbetétjeinél túl nagynak véltek. Nagyobb hőmérsékleten a nyúlás még na-40 gyobb. Ámbár a molekuláris elrendezésű poliamidfonal aknák egyrészt igen kívánatos tulajdonságaik vannak, a fehérjeanyagokkal való rokonságuk, továbbá a fémdrótokéival 45 azonos néhány tulajdonságuk, nagy nyúlásuk és a hővel szembeni érzékenységük az abroncsiparban való alkalmazásuk ellen szólt. Az a tény, hogy a szálak vízzel, vagy szerves oldószerekkel szemben nem érzé-50 kények említésre méltóan, szintén nem volt kívánatos, minthogy az a gumihoz való tapadás kérdését igen bonyolulttá tette, ugyanúgy, mint rendkívüli lágyságuk és simaságuk (slockness). A »lágyság« ki-55 fejezés alatt a szál felületén való rovátkolások hiányát és a »simaság« kifejezés alatt a fonál súrlódási tényezőjét értjük. Minden várakozás ellenére azt találtuk, hogy merevített gumicikkek, mint abroncsok, szíjak, tömlők és hasonlók, melyek hasz- 60 nálatban erős hajlításnak és nyújtásnak vannak kitéve, szintetikus, láncalakú. poliamidekből álló e fonalak segélyével egé„szen kiváló minőségben állíthatók elő. Ez Különösen a szálak újfajta, a kívánatos tu- 65 lajdonságokat, mint a nagy rugalmasságot és szilárdságot tekintetbe vevő kiviteli alakjaival érhető el. A nem kívánatos tulaj- , donságok, mint a nagy nyúlás és a h vérzékenység, egyidejűleg kiküszöbölendők. 70 A találmány feladata tehát új használható erősítőelemek ós ezzel javított oly gumicikkek, mint abroncsok, szíjak és tömlők előállítása, amelyek s'znitétikus, láncalakú kondenzálási polimerekből vannak. 75 Az eljárás egyéb alkalmazási módjait később említjük. A találmányt a mellékelt rajz aljapján bővebben ismertetjük. Az 1. ábra a javított módszerrel előállított 80 szokásos erősítő szövettel ellátott autóabroncs távlati képe; a 2. ábra a találmány szerinti eljárással előállított, gumihoz való, sokszálú erősítőelem erősen nagyított távlati nézete; a 85 3. ábra gumierősítőbetétként alkalmazandó egyes szál erősen nagyított távlati képe; a 4. ábra oly cérnázott abroncskord erősen nagyított távlati képe, melynél a fonal 90 sodrása (yarn twist) és a cérnázás (plied twist) igen csekély. Az 1. ábra szerinti 8 abrohcBÜa 9 erősítőszövet van ágyazva. Az erősítőszövetet igen csekély sodrású sokszálas 10 kordból (2. 95 ábra) vagy általában egyszálú képződményeknek nevezett egyetlen széles 11- szálból (3. ábra), vagy sodrott 12 fonalból (4. ábra) állíthatjuk elő. A textil célokra és ez eljáráshoz is való 100 molekuláris elrendezésű, szintetikus poliamidszálak nyúlása általábian 15—50»/o. Ez az érték nagyobb, mint amilyet abroncskordokhoz általában használnak, minthogy igen nyújtható, szintetikus poliamidekből 105 álló, szokásos módon font kordok igen erősen nyúlnak, úgyhogy azok abroncsokhoz nem használhatók. Kitűnt azonban, hogy erősítőbe tétekként abroncsoknál használt ily abroncskordok szintetikus 110 poliamidrostokból előállíthatók. E kordok nem mutatnak túlságos nyúlást és azokkal hőérzékenységük ellenére oly új abroncsok állíthatók elő, me-