128450. lajstromszámú szabadalom • Villamos hajtóberendezés

2 128450. a hajtógépek fordulatszámának gyors és kisméretű szabályozókkal való szabályozását teszik lehetővé. Az ily berendezés hatásfoka a Leonard- vagy Ilgner-rendszerű 5 átalakítókkal szemben szintén kedvező, mert a hajtómotorok nehézség nélkül szerkeszthetők oly feszültségekre, amelyek mellett az áramirányítók kisütőszakaszátaan jelentkező feszültségesés már nem játszik lé-10 nyeges szerepet. Viszont az ilyen áramirányítós átalakító hátránya abban van, hogy minderi hirtelen terheléskor fellépő lökés a tárolóképesség teljes hiánya miatt gyakorlatilag csökkentetlenül jut a forgóára-15 mú hálózatba. Emellett nem a terhelő lökések abszolút nagysága, mint inkább azok meredeksége alkot hátrányos körülményt. Forgóáramú hálózatokban a terhelő lökések különösen akkor hatnak zavaróan, ha 20 azok következtében a hálózatból vett vakteljesítmény változik lökésszerűen, mert a feszültségesések elsősorban a vakáramtól függnek. Ebből a szempontból azonban az áramirányítós energiaáta'akítók különösen 25 az alábbi okokból hátrányosak: Ismeretes, hogy az áramirányító az azt tápláló forgóáramú hálózatot már részbeni kivezetés esetén is tekintélyes méretű vakteljesítménnyel terheli. A legnagyobb viszonylagos 30 terheléslökések azonban rendszerint ép akkor lépnék fel, amikor a hajtómotorok fordulatszáma igen alacsony, amikor tehát az áramirányítót nagymértékben kell kivezérelni ós az úgyis igen rossz hatásfokkal 35 dolgozik. így például hengerműveknél igen nagy terheléslökések jelentkeznek abban a pillanatban, amikor a hengerek a hengerlendő anyagot először ragadják meg. Ebben a pillanatban azonban a hengerek erő-40 sen csökkentett fordulatszámmal járnak. Ha az ilyen berendezésben áramirányítót alkalmazunk, akkor a forgóáramú hálózat feszültsége igen kedvezőtlen befolyásokat szenved. Ehhez járul még, hogy az áram-45 irányító, különösen részleges kivezérlés esetén, erős felső harmonikusokat vesz fel, amelyek a 'forgóáramú hálózatban zavaró módon jelentkeznek és különösen a tápláló generátorokban járulékos veszteságe-50 ket okoznak. A találmány célja e hátrányok kiküszöbölése. A találmány értelmében aszinkron vagy szinkron motorból és szinkron generátorból álló oly átalakítót alkalmazunk, 55 melynek motorát a forgóáramú hálózatból tápláljuk és melynek szinkron generátora az egyenáramú hajtómotorokat áramirányitón át táplálja. A lökések csillapítása szempontjából a találmány szerinti hajtóberendezés teljesen azonosan viselkedik, 60 mint az eddig ismert Leonard-, illetve Ilgner-rendszerű átalakítók. A berendezésben ugyanis felhasználjuk a forgó átalakító energiatároló képességét, mimellett ez az átalakító ugyancsak lendkerékkel látható 65 el. A forgó átalakítónak azonban lényegesen kisebb méretei vannak, mint arra az eddig ismert berendezésekben szükség volt. Az átalakító ugyanis a találmány szerinti megoldásnál már csak forgóáramú gépek- 70 bői van és így igen nagy fordulatszámra, például 1500 vagy 3000 percenkénti fordulatra tervezhető. Ennek következtében az egyes gépek méretei lényegesen csökkennek és az esetleg alkalmazott lendkerék 75 is sokkal kisebb. Nincs szükség arra sem, hogy az egész teljesítmény biztosítása végett több generátort alkalmazzunk egymás mellett, mert szinkron generátorok tetszőleges teljesítményre tervezhetők. A gépek 80 méreteit járulékosan még hidrogénhűtés alkalmazásával is csökkenthetjük, ami egyenáramú gépeknél nem lehetséges. Ennek következtében nemcsak nagymértékben csökken a helyszükséglet, hanem azzal 85 együtt lényegesen csőkken az átalakítói költsége is. Emellett figyelembe kell venni, hogy szinkrongépek költségei egyébként is lényegesen kisebbek, mint az ugyanolyan teljesítményű egyenáramú gépeké, különö- 90 sen akkor, ha az utóbbiakat az egész teljesítmény biztosítása végett több példányban kell alkalmaznunk. Az egész berendezés ára szempontjából tehát az a különbözet, melyet az áramirányító alkalmazása 95 jelent, a fenti költségmegtérüléssel egészben, vagy legalább is túlnyomórészben fedezve van. A tiszta áramirányítós átalakítóval szemben előnyt jelent, hogy az áramirányítós átalakító összköltségének kb. 40— ioo 50o/o-át a transzformátor teszi, amire v>szont a találmány szerinti berendezésnél nincsen szükség. Ennél ugyanis az áramirányítót közvetlenül csatlakoztathatjuk a szinkron generátor állórészének tekercse- 105 léséhez, mimellett a járulékos veszteségek lés a felső hullámok zavaró befolyásának . elkerülése végett, ez a tekercselés hat vagy még több fázissal készíthető. A szinkron generátor vakteljesítményből no eredő terhelése, amelyet az áramirányító okoz, messzemenően csökkenthető azzal, hogy a generátor állórészének tekercselését megcsapolásokkal látjuk el, vagy átkap-