128421. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés villamos átvivőkör átvivőtulajdonságainak változtatására vezérlőfeszültség révén
4 128421. (pl. földpotenciálhoz) képest részarányosnak kell lennie, ajánlatos a. 7. ábra szerinti típusú részarányos kapcsolás alkalmazása. Az e vezérlőfeszültséget a négy 5 Ki—K4 rekesztoréteges kondenzátorhoz a Wi, W2 fojtócsévék vagy ellenállások középlecsapolásain át vezetjük be. Ha a négy rekesztoréteges kondenzátor kapacitásértékei bizonyos előifeszültségértéknél 10 (pl, nulla feszültségnél) azonosak, az E2 kimenőfeszültség az Et bemenőfeszültség bizonyos amplitúdójánál nullával egyenlő. Növekedő vezérlőfeszültségnél a hídegyensúly megbomlik ós ennek megfelelően a 15 kimenőfeszültség fokozódik. Ilyen kapcsolásoknál bizonyos körülmények között ajánlatos, hogy az e vezérlőfeszültséget a 73 és 74 kapcsokra kapcsoljuk, az E2 kimenőfeszültséget pedig a 20 77 és 78 kapcsokról vegyük le. Kézenfekvő, hogy a 7. ábra szerinti rekesztoréteges kondenzátorokhoz az e vezérlőfeszültségen felül általában még bizonyos, az összes kondenzátorok rekesz-25 tési irányában ható nyugalmi feszültséget kell vezetnünk, hogy a teljes egyenfeszültség az egyes kondenzátorokon a megengedhető határokat semmi esetre meg ne haladja. Ezeket a nyugalmi íeszüítségforrá-30 sokat a 7. ábrán a Bl ~B 4 telepek adják meg. Sajátos körülményeknek megfelelően azonban a nyugalmi feszültséget számos más módon is bevezethetjük. A nyugalmi feszültséget különösen egyszerű mó-35 don a változtatható e vezérlőfeszültséggel együtt vezethetjük be akként, hogy pl. a 7. ábra szerinti kapcsolásnál a K2 és K á , vagy Kx és K 3 kondenzátorokat oly fíxkondenzátorokkal helyettesítjük, melyek-40 nek kapacitását és veszteségszögét, szükség esetén külön járulékos ellenállások segélyével, K± és K 3 , illetve K 2 és K á bizonyos előfeszültségekhez tartozó, megfelelő értékeihez igazítjuk. Az e vezérlőfeszült-45 séget ekkor oly határok között változtatjuk, hogy a két megmaradói Kt és K 3 , illetve K2 és K 4 zárórétegkondenzátoron mindenkor a írekesztés irányában hat, úgyhogy további feszültségforrások feleslege-50 sek. A rekesztoréteges kondenzátorokkal való csatolásbeforyásolásra alkalmas kapcsolások közül egyesiek nagy hasonlatosságot mutatnak az ismert modulálókaposolások-55 kai. így pl. a 7. ábra szerinti kapcsolást ismert gyűrűmodulátorkapcsolásba vezethetjük át, ha a kondenzátorokat egyenirányítókkal helyettesítjük és külön nyugalmi előfeszültségeket mellőzünk, fordítva pedig több ismert modulátorkaposolás- 60 ból egyszerű módon a csatolást rekesztoréteges kondenzátorok révén befolyásoló kapcsolásokat vezethetünk le, ha nem lineáris ellenállásokat rekesztoréteges kondenzátorokkal helyettesítünk. Az összes 65 esetekben lényeges különbség abban van, hogy a kérdéses, ismert modulátorkapcsolás'oknál oly kapcsolási elemeket, mint száraz- vagy csőegyenirányítókat alkalmazunk, melyeknek váltóáramú ellenállását nem lineáris karakterisztikán való elcsúsztatással tesszük előfeszültségtől függővé, míg a találmány szerint, csatolást befolyásoló eljárasnál lényegileg nem ellenállá- 75 sokat, hanem 45°-nál kisebb veszteségszögű kapacitásokat vezérlünk külön előfeszültségekkel. Ennek következtében változó csatolásokat lényeges teljesítményveszteségek nélkül valósíthatunk meg. 80 A rekesztoréteges kondenzátorok alkalmazása sok esetben a csatlakozó áramkörök tetemes kapacitív terhelésével jár. így pl. a 7. ábra szerinti kapcsolás esetén — a nagyohmos W1 impedanciák elhanyago- 85 lásával — a belső, látszólagos ellenállás a 71, 72 bemenőkapcsokon az; egyes rekesztoréteges kondenzátorok közepes, veszteséges kapacitásának felel meg. Az e •élőfeszültség ezt a látszólagos ellenállást csu- 90 pán kevéssé befolyásolja. Ha csupán bizonyos frekvencia vagy keskeny frekvenciasáv átviteléről van szó, ezeket a belső kapacitásokat alkalmasan méretezett induktivitásokkal kompenzálhatjuk, úgyhogy 95 csupán a veszteségeknek megfelelő valós (ohmos) ellenállás marad vissza. Ezt az induktivitást a 71, 72 bemenőkapcsokhoz kell párhuzamosan kapcsolnunk ós akként méreteznünk, hogy az egyik K konden- íoo zátor közepes kapacitásával a .bemenőkapcsokra kapcsolt váltófeszültség frekvenciájára legyen hangolva. A 7. ábra szerinti kapcsolásnál Wx helyett az említett módon méretezett és középlecsapolásos in- 105 duktivitást is alkalmazhatunk. Bizonyos esetekben előnyös, ha az említett induktivitást a bemenőkapcsokhoz nem párhuzamosan, hanem velük sorba kapcsoljuk, úgyhogy a bemenőáram az no induktivitást átjárja. Részarányossági okokból részarányos kapcsolásoknál, mint pl. a 7. ábra szerintinél, előnyösen v a soros induktivitást két tekercselésre osztjuk el,
