128358. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ultrarövidhullámok keltésére és erősítésére

128358. 7 zést tüntettünk fel, amelynél a katóda hoszszan elnyújtott test és így nagy emissziós felülete van. Az —1— rezgőkört mint Ifazékkört, hosszan elnyújtott üreges, csap-5 alakú —25— test alakjában képeztük ki. E csapalakú test homlokfelületén van a Gj rács, míg annak belsejében a —K— katódát, a —W— Wehnel-csövet és a—T— billentyűző rácsot rendeztük el. A Weh-10 nel-cső el is hagyható. A katóda és a Gt

rács U-keresztmetszetű fémteknőben vannak, amelyet az —1— rezgőkör csapjának oldalfalával kapacitásosan kötöttünk össze, mely azonban célszerűen e 15 csap falának részét alkotja. Az első esetben a Gx

rácsra az edény .falától eltérő feszültség kapcsolható. Ugy mint az —1— rezgőkört, a —2— rezgőkört is mint fazékkört képeztük ki, melynek hosszan el-20 nyújtott, csapalakú —26— teste van. Az —A— anóda e lest homlokoldalán van és a csapalakú test oldalfalaival kapacitásosan van csatolva. A csapalakú test belsejét hűtőfolyadékot vezető —27— cső elren-25 dezésére használjuk fel. A csapalakú test részeit helyzetükben a hosszmetszetből látható —28— kerámiai lemezek rögzítik. A 14. és 15. ábrákban hasonló elektródaelrendezést két vetületben tüntettünk fel. 30 A megelőző ábrákban feltüntetett elrendezéstől ez a megoldás abban tér el, hogy a G2

rácsot az edény falától elszigeteltük' és az anódát az edény falával vezetőileg kötöttük össze. E kivitelnél az anóda jól 33 hűl, mivel az edény falával közvetlenül van összekötve. Az edény fala valamely alkalmas hűtőközeggel, például vízzel, teljes egészéhen vagy részben hűthető. Öngerjesztéses üzemre alkalmas, ugyan-40 csak hosszan elnyújtott elektróda^elrendezést mutatnak a 16. és 17. ábrák. Ebben az esetben az —1— tér, úgy mint a 11, ábrábeli kivitelnél, akként van Mképezve, hogy mint kondenzátor hat, mimellett a 45 frekvenciát csak a II rezgőtér hangolása szabja meg. Az —A— anóda az edény falával vezetőileg van összekötve. Hogy e rezonanciafrekvenciát változtathassuk, az anódát hordozó falrész hajlékonyan van 50 kiképezve és mágneses utón forgatható —20— orsóból állhat. 18. és 19. ábrák másik kiviteli alak részleteit mutatják. E megoldásnál az —A— anódát a cső —1— falától elszigeteltük 55 és a cső falával párhuzamosan haladó, fegyverzetet alkotó —29— lemezek útján a fallal kapacitásosan csatoltuk. Az anódát annak hátulsó oldalán megerősített, a vákuumedényben U-alakban körben vezetett, kettős falú —30— csőrendszer fűti. 60 Általában előnyös, ha a G2

rács 4thatás_a kicsiny. Ezért oly esetekben is, amikor a gyüjtőtér és a teljesítménykamra közvetlenül egymás mellett vannak elrendezve, a G2

rács két oly rácsfelületből készülhet,

65 melyek között a távolság mindössze néhány drótátmérőt tesz ki. Ha frekvenciasokszorosítást kívánunk foganatosítani, a gyűjtésnek az a módja, amely egyetlen gyüjtőkamrával érhető el, 70 sok esetben elégtelennek bizonyul. Ilyenkor a teljesítménykamra hatásfoka a következő intézkedésiekkel fokozható: 1. Elővezérlés. Az elektronáramot a gyüjtőkamrába való belépés előtt nagyfrekven- 7:) ciás sűrűség-vezérlésnek vetjük alá, amely csak annak a fáziskörzetnek az elektronjait bocsájtja át, amelyben azok az elektronok vannak, amelyeknek később a gyűjtött áram súlypontjába kell jutniok. 80 2. A gyújtókamra többszörös elrendezése. 3. A leljesítménykamrában eszközölt járulékos gyűjtés. Ebben az esetben a gyorsító-kamraként kiképezett teljesítmény- 85 kamra hossza útszögben mérve körülbelül 1.25 TI. Ez esetben a teljesítmény kamra oly önrezgő dióda, melynek hatásfoka az élővezérléssel körülbelül 12%-ra fokozható és kedvező előgyűjtés, tehát többszörös elő- 90 gyűjtés vagy elővezérléssel együtt alkalmazott előgyűjtés útján 20»/o-ra hozható. Ebben az összefüggésben megemlítjük, hogy a diódaszakasznak az öngerjesztéshez szükséges hossza gyorsító-kamránál 1,25 n, ek- 95 vipotenciális kamránál 2,5 n és fékezőkamránál, amelynél a hátsó elektróda kisebb potenciálra van kapcsolva, több mini 2,5 7i. A 20. és 21. ábrákban az elővezérlés kél 10

° módját mutatjuk be. A modulációs kamrába vezető belépő rács és a katóda között GH segédrács van elrendezve, mely egyidejűleg mint billentyűző vagy moduláló rács használható. E sesédrács feszült- 105 sége, valamint a GH és Gx

rácsoknak a —K— katódától való távolsága úgy vannak megválasztva, hogy a fentemlített, később a gyűjtött áramlás súlypontjába kerülő elektronoknak a katóda és a G, rács 110 közötti valódi futási időszöge TI. Ezt a jelenséget az alábbiakban rt-effektusnak nevezzük. A GH segédrácsnak a katódával szembeni feszültsége emellett célszerűen