128358. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ultrarövidhullámok keltésére és erősítésére
128858. 3 teácíálja van, míg a szaggatott vonalú görbék úgynevezett gyorsító kamrára vonatkoznak, melynek belépési felülete kisebb és végső felülete nagyobb egyenpotenciálon 5 van. A feszültségkivezérlés —a— viszonyát a kamrába ható váltófeszültségnek a kamrán uralkodói legnagyobb egyenfeszültséghez való viszonya határozza meg. Ez az —a— viszony arányos a f R| értekkel, mi-10 mellett Rj az elektronáram belső impedanciája és értéke R = U lb ahol U a teljesítménykamra belépési és kilépési felületei között uralkodó feszültség, A ip belépési fázist a váltófeszültség gyorsító maximumára vonatkoztatva mérjük. Tegyük fel, hogy mindkét -esetben —a—hak azonos értékei vannak, tehát azonos az inpedancia és azonos a kivezérlés. Ekkor, amint az az 1. ábrából kitűnik, a gyorsító kamrában a ip szög lényegesen kisebb, vagyis a váltófeszültség a belépő 25 töltéseket nagyobb mértékben gyorsítja, tehát a teljesítmény kamra belépő rácsán nagyobb erővel húzza át, mint ekvipotenciális kamra esetében. Ha azonban feltesz-' szűk, hogy a kamrák hossza azonos, vagyis 30 azonos a rezgés körkapacitás és azonos az © útszög, akkor a gyorsító kamrában uralkodó kedvezőbb, belépési fázis a rajzból még világosabban felismerhető^ 3. Elmarad a futási tér és azzal együtt 35 az áramot lefogó rács és az elektronok nem tartózkodnak a futási térben, mely tartózkodási idő következtében az ismert megoldásoknál az elektronok szétszóródnak,' 40 4. Á mező útján való gyűjtésnél az alacsony (egyenfeszültség következtében rövid gyüjtőtérben nagy váltófeszültségek uralkodnak, ami a gyűjtéssel ellentétes hatású tértöltési jelenségek''befolyását enyhíti. 45 .5. A találmány szerinti berendezésnél a katódától az anódához menő kisütőszakasz összhoissza olyan rövid, hogy a gyűjtésre irányuló' statikus intézkedésekre nincs szükség, 50 6. A teljesítménykamra belépési rácsán az árammegoszlás tisztán statikus szempontból kedvezőbb, mint a klisztronnál, mert" a nagy anódfeszültség ezen a rácson át hat és az elektronokat az anódához 55 vonzza. •••••-1 A találmány további részleteit a csatolt rajzok ábrái alapján magyarázzuk, amelyekben néhány kiviteli- példát tüntettünk fel. A 2. ábra olyan elektródáHelrendezés 60 vázlatos hosszmetszete, amely rezonanciakörrel dolgozik együtt. A —K— katóda tárcsaalakú és/vagy izzó drótok alkotta hálóból áll vagy jekvipotenciális felületű, közvetve fűtött katóda. Gx és G 2 két egymás- 65 sal párhuzamos., célszerűen sík felületű •' rácselektróda, míg —A— az anóda. A G2 rács a két I és II rezonanciaüreget egymástól elkülöníti. A rezonanciaürégek helyett más rezonanciaköröket is alkalmaz- 70 hatnánk, a rezonanciaüregek azonban kedvezőbbeknek látszanak. Ezeknek ugyanis nagy a Q jósági számuk és azok szerkezetileg az elektródákkal előnyösen köthetők össze. A G2 rácsot a G1 ráccsal a I rez- 75 gőkör és az —A— anódával a II rezgőkör köti össze. A fázisban gyűjtő fentemlített diódaszakasz a két Gx és G 2 rács között, a teljesítménykamria a G2 és —A— elektródák között van. A diódaszakaszban so az elektronok kezdő sebességét az a pozitív előíeszúltség létesíti, amely a —K— katódával szemben a G1 rácson uralkodik. Az I rezgőkör modulációs kör, .míg.a II rezgőkör a rezgési teljesítmény vételezé- 85 sere való teljesítménykör. Hogy a G2-A teljesítményszakaszra körülbelül 1000 Volt nagyságú gyorsító .egyenfeszültséget kapcsolhassunk, a II rezgőkört galvánosan meg kell osztani. Rezgések öngerjedése 90 esetében az I és II rezgőköröket ugyanarra a frekvenciára hangoljuk és visszacsatolást alkalmazunk. Idegen vezérlés esetében a vezérlő feszültséget az I körbe vezetjük. Ez esetben a II rezgőkört ugyanarra 95 a frekvenciára vagy frekvenciasokszorozás esetén a vezérlő frekvencia kívánt harmonikusára hangolhatjuk. Külön futási tér hiánya azt okozza, hogy a kisütő áramnak a katódától' az anódáig terjedő 100 összúthossza igen kicsiny lehet. így például ez az úthossz 10—20 centiméteres hullámok esetében körülbelül 12 mm. Ezért különleges statikus nyaláboló hatású intézkedésekre nincs szükség. Az ilyen 105 kisütő szakasz különösen célszerű alakjainál a G1 és G, elektródák közötti útszöget úgy választjuk meg, hogy a diódaszakasz a csillapítást megszüntető hatást fejt ki. Ha a Gx és G 2 elektródák nyugalmi po- 110 tendálja azonos, vagyis ha ekvipotenciális kamrával dolgozunk, akkor a diódaszakasznak a katódával szembeni feszültsé-
