128356. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső, melynek közvetlenül fűtött katódája van

2 128356 Ily csöveknél a csengésre való hajlamosság annál nagyobb, minél jobban zárjuk az anődáramot, vagyis minél nagyobb mértékben növeljük negatív irányban a vezér-5 löráos előfészültségét. A találmány célja a csengésre való hajlamosság csökkentése, mimellett még további lényeges előnyöket is elérünk. A találmány értelmében lineáris közvct-10 lenül fűtött katódával és ezt körülvevő, a katóda mentén egyenetlen áthatású oly ráccsal ellátott csöveknél, melynél az áthatás a rács végein kisebb, mint valamely közbenső helyen, a rácsot úgy képezzük 15 ki, hogy a legnagyobb áthatású szakasz a két helyen megtámasztott katóda közepén kívül vagy pedig valamely szabadon elrendezett katódarész közepén kívül fekszik. A találmány lényegét a rajz kapcsán ma-20 gy a rázzuk. Az 1. ábrában feltüntetett diagrammban az —x— abszcissza tengelyre a katóda szabadon függő OL hosszát vettük fel. Az ordinátatengelyre viszont az egyes abszcissza éri ékekhez tartozó áthatások 25 nagyságát vittük fel. Egyenetlen menetemelkedéssel tekercselt rács esetén a görbe egyidejűleg a menetemelkedés változását mutatja. A felvett példában az áthatás a kalóda baloldali fele fölött közel állandó, 30 amint azt a teljesen kihúzott vonal mulatja, míg az áthatás a katóda jobboklali fele fölött gyorsan nő és a maximum elérése Titán a katóda vége felé ismét csökken. A legnagyobb áthatás helye a katóda L 35 végpontjától a katóda szabadon függő részének körülbelül egynegyedét kitevő, tehát 0,25 L távolságban van. Ha, a rácsra, amelynek áthatási görbéjét az 1. ábra tünteti fel, növekedő negatív előf észültségét 40 kapcsolunk, akkor a következő jelenségei figyelhetjük meg: Először az elektronáram a kisütőpályának azokon a részein szakad meg, amelyek a rács szűkszemű szakaszainál fekszenek. Az áram legtovább a rács 45 bőszemu részén át folyik. Mivel azonban ezt a kisütőáramot a katódának csak egy része adja, az áram aránylag gyenge. A cső csengésre való hajlamossága azonban épen ebben az állapotában igen nagy. En-50 nek oka abban van, hogy a diagramm görbéje ebben a körzetben-jó megközelítéssel négyzetes .törvényt követ és mind modulálásra, mind visszacsatolásra igen alkak mas. Ha tehát a kalóda mechanikus rezgé-55 seket végez, úgy azok a kisütőáramot igvii erősen befolyásolják. Másrészl a cső még gyenge akusztikus visszacsatolás cselén is a görbe fent említett lefolyása következtében könnyen jut hangot gerjesztő állapotba. Ennek következtében döntő jelentősége 60 van annak, hogy a találmány értelmében a nagy áthatású rácsszakasz nem a katóda közepe felett fekszik, ahol a mechanikus rezgés amplitúdója a legnagyobb, hanem attól oldalt van elrendezve. Ezen a helyen a katóda 65 mechanikus rezgéseinek lehelséges amplitúdói szükség szerint kisebbek, mint középütt és így nem érvényesülhetnek azzal a zavaró hatással, mint azoknál a szokásos csöveknél, amelyeknél a legnagyobb 70 áthatású szakasz a rács közepe fölött van. Mint fent már röviden említettük, célszerű, ha a legnagyobb áthatású szakaszt nem a katóda végénél rendezzük el, mert ott a katóda hőmérséklete aránylag kicsiny és 75 ennek megfelelően az emisszió is gyengébb, úgyhogy a fokozott áthatás itt nem járhatna a kívánt eredménnyel. A fenti meggondolások arra az esetre is érvényesek, amikor a katóda az elektróda- 80 rendszer végei között járulékosan alá van támasztva. Ebben az esetben is elérjük a csengésre való hajlamosság csökkentését azzal, hogy a rács legnagyobb áthatású szakaszát a katóda két alátámasztási pontja 85 között, a katóda szabadon függő részének közepétől oldalt rendezzük el. A cső további tökéletesítését azzal érjük el, hogy a rács legnagyobb áthatású szakaszaként a rácsnak azt a felét képezzük 90 ki, amely a katóda pozitív végével szemben fekszik. A fűtőáramot adó feszültségforrás természetesen tetszés szerint sarkítható, a kereskedelemben kapható újabb rendszerű csöveknél azonban megjelölik a kató- 95 dának azt a csatlakozó érintkezőjét, amelyet a fűtőfeszültségforrás pozitív sarkával kell összekötni. A 2. ábrában K egyenes vonalban kifeszített katóda, amelyet az UH fűtőfe- íoo s'zültségforráshoz csatlakoztattunk. G a katódához közelebb eső rács, melyet vezérlő rácsként kapcsoltunk és amelynek az 1. ábrabeli diagrammban feltüntetett lefolyású áthatása van. SG árnyékoló rács és A az 105 anóda. Az SG rács esetleg el is hagyható. A katóda negatív végével a rács előf észültségét adó UG feszültségforrást és a rácshoz tartozó S osévét kötöttük össze. Tekintetlel a kalóda mentén fellépő feszüllség- no esésre, a vezérlőrács és a kalóda közötti l'eszüllségkiilönbség az eleklródarendszer jobboldali végén kisebb, mini annak bal-