128294. lajstromszámú szabadalom • Csöves fajtázó folyadékban lebegő nehezebb és könnyebb anyagok szétválasztására

Megjelent 1941. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI JiSfií SZABlDilMI BIRŐSiS SZABADALMI LEÍRÁS 128294. szám. Vll/f. osztály. — V. 4019. alapszám. Csöves fajtázó folyadékban lebegő nehezebb és könnyebb anyagok szétválasztására. J. M. Voith cég, St. Pölten, Németország, mint J. M. Voith, heídenheímí cég jogutódja. A bejelentés napja: 1940. évi december hó 11.— Németországi elsőbbsége: 1939. évi november hó 18. A találmány folyadékban lebegő nehezebb és könnyebb anyagok elkülönítésére való csöves fajtázó, melynél a függőlegesen álló hengeres örvénytér alsó végén a ki-5 választott nehezebb alkotórészeket befogadó ülepítő tér van. Ismeretes, hogy ily csöves fajtázóknál az örvényter alsó végén az elkülönített nehezei)]) alkotórészeket befogadó külön teret 10 rendeznek el és azt az örvénytér felé szeleppel zárják le. E szelep feladata, hogy a csöves fajtázó üzeme az elkülönített nehezebb alkotórészek elvonása közben is fenntartható legyen. Ismeretes oly csöves 15 fajtázó is, melynél a szelep az örvény tér kúpos toldatának alsó végén van. A kúpos toldat és az örvénytér között ez ismert fajtázó esetében még ellenző is van. A fajtázandó folyadékáram ez ellenző peremén 20 lévő nyílásokon át a kúpos térbe jut, amelyből a nehezebb alkotórészek leülepedése után az ellenző középső nyílásán át továbbáramlik. A csöves fajtázók ily kiképzésének azon-25 ban két hátránya van. Az egyik az, hogy a csöves fajtázó alsó végénél lévő kúpos szűkület zavarja a nehezebb alkotórészeknek az örvény töréspontjánál való lerakódását és részben azok elsodródását okozza. A másik 30 hátrány abban van, hogy zavarokat okoz az ellenző is, melynek éles szélein nagyobb tisztátalanságuk, mint például zsinórok és huzalvégek rekednek meg. Ezek vagy eltömődéseket okoznak, vagy pedig vastag cso-35 niók alakjában továbbsodródnak. A találmány szerinti csöves fajtázó mentes e hátrányoktól. Az említett tisztátalanságok sehol sem rekedhetnek meg, az üzem pedig a nehezebb alkotórészek időnkénti eltávolítása közben is kifogástalanul fenn- 40 tartható. A fajtázó örvénytere és ülepítőtere közé evégből oly zárótagot iktatunk, amelynek alakja lényegében az alaplapok mentén lekerekített kettőskúp. Az örvénytérnek e zárótag magasságába eső része cél- 45 szerűen külön közbenső részt alkot, mely a zárótagnak megfelelően kiöbiösödik, lefelé . pedig annyira szűkül, hogy átmérője alsó peremén kisebb, mint a kettőskúp alakjában kiképezett zárótag legnagyobb átmé- 50 rője. Nyitott helyzetben az örvényteret határoló fal, illetőleg a közbenső rész belső felülete és a zárótag falának külső felülete lényegében párhuzamosak, úgyhogy a lamináris áramlás a zárótag környezetében is 55 megmarad és a zárótag alatt a tulajdonképeni ülepítőtérben lassanként annyira meglassul, hogy a nehezebb alkotórészek kifogástalanul lerakódhatnak, anélkül, hogy azokat az eddig szokásos csöves fajtázók- 60 ban alkalmazott ellenzők nyílásai mentén képződő forgók ebben ismételten megakadályoznák. A zárótag felső felének kúpos kiképzésével jár, hogy az örvénynek a külső fal men- 65 tén leszálló része majdnem forgók képződése nélkül terelődik felfelé, míg a nehezebb alkotórészek a külső fal és a zárótag közötti gyűrűalakú és lefelé élbe futó térben lerakódhatnak. A zárótag újbóli felhúzása 70