128283. lajstromszámú szabadalom • Eljárás értékes mosó-, nedvesítő-, diszpergáló-, emulgáló- és tisztítószerek előállítására
2 128283. előállítására különösen könnyen hozzáférhető kiindulási anyagok, mórt ti nyersanyagot a szénnek bárhol kapható elgázosítási termékei szolgáltatják. 5 Mesterséges mosószerek előállítására ajánlották már ugyan szintolok, azaz szénoxid ós hidrogén reakciójából magasabb hőmérsékleteken és nagy nyomáson keletkező termékek alkalmazását. Ezek a ja-10 vaslatok azonban nem vezettek a fontos mosóiszerkérdés gyakorlati megoldására, mert a íszintol megfelelő nagymolekulájú alkoholokat nem, vagy csak jelentéktelen mennyiségekben tartalmaz, továbbá mert 15 e szintézisnél egyidejűleg káros mellékle rm ékek keletkeznek. A találmány szerint alkalmazható alkoholok előállítására olefines kettős kötéseket tartalmazó szénhidrogéneket, külö-2Ü nősen a szénpxidhidrogénezés megfelelő termékeit kalalitos úlon szénoxiddal és hidrogénnel hozzuk össze. E célra például olyan •szénhidrogénkeveréket alkalmazunk, mely C11 -olcfinekből (undecének) nagyobb 25 mennyiségeket tartalmaz és végtermékül laurinalkoholok keverékét adja. Katalizátorukul pl. a vascsoport finoman elosztott fémjei, mindenekelőtt vas, kobalt vagy nikkel jön LekinLeibe, célszerűen ak-30 iiváló anyagokkal, így pl. tórium-, magnézium- vagy ahimíniumoxiddal keverten. A reakciót 50 200 C°-on, túlnyomáson, célszerűen a nagynyomású körzelben foganatosítjuk. Lefolytathaljuk az eljárási két 35 fokozatban is, amennyiben az olefines kellős kötéshez a szénoxidot és hidrogént először csak keton- vagy aldehidképződésig addicionáltatjuk és azután valamely alkalmas módon a megfelelő alkohollá re-40 dukálunk. Ezeket az egy fokozatban vagy két fokozatban kapott alkoholokat már most szokásos módon 10-50 C° hőmérsékleteken, esetleg kontaktanyagok vagy higitó-45 szerek liozzáadása közben kénsavval hozzuk behatásra. Dolgozhatunk azonban magasabb reakcióhőmérsékleteken, pl. 180 C°on vagy hasonlón is. A keletkező reakciókeverékből a .szulfovégyületekct a szokásos 58 módon választjuk külön. Szulfonálok előállítására a kénsavat mind az olefinekhez, mind az alkoholokhoz addicionáltaljuk. Az alkoholfeldolgozásnál nemcsak tetszőlegesen kapott alko-55 holokat, hanem olyanokat is használhatunk, melyek az Ht ismerteiéit módon vízgáznak olefinekhez való addicionáitalásával keletkeznek. Az olefineknek ez a vízgázzal való előzetes kezelése nem kerülő út, hanem ez a szintézises szulfonálok 6& előállítását eredményessé és gazdaságossá teszi. Mindenekelőtt igen jelentős hozadékemelkedés figyelhető meg. Kénsavnak olefines szénhidrogénkeveré- 65 kékhez való közvetlen addicionáltatásakor elkerülhetetlen meJlékreakciók folytán kb. 50o/o-ot meg nem haladó hozadékok adódnak. Ezzel szemben a feldolgozásra kerülő olefin vízgáz addicionáltatásakor először 70 a CO/H2 -csoportnak megfelelő súlynövekedést mutat. Ilymódon 15 szénatomot tartalmazó közepes molekulanagyság esetén a kiindulási olefinre számítva kereken 115 súlyszázalék alkoholt kapunk. Az effajta 75 addicionállatási termékek szulfonálása azután csaknem .elméleti hozadékkal megy végbe. Ennélfogva az olefin-szulfonálással szemben a hozadéknak legalább a kétszeresét érjük el. 80 Kénsav közvetlen addicionál tatásával olefinekből kizárólag szekunder alkoholok kénsavas észLereit kapjuk (lásd Karrer »Lehrbuch d. org. Chemie~, 1930, 50- 57. lap). Vízgáznak előzeles addicionáltatásá- 85 val azonban csak primer alkoholok keletkeznek. Primer alkoholok kénsavas észterei az elérhető mosó- és nedvesítőhatás tekintetében a tapasztalat szerint lényegesen értékesebbek, mint a szekunder al- 90 kohótokéi. Olefinekből vízgáz előzeles addicionáltatásával kapha Ló szulfonálok sajátságos molekulaszerkezele és molekulakeveréke folytán különösen kedvező tulajdonságok lép- 95 nek fel. A parafinoxidálásnál, pl. zsírsavas és ezekből redukálással alkoholok keletkeznek, melyek kivétel nélkül normális szénláncokat tartalmaznak. A primer termék- 100 ben jelenlevő elágazásokat az oxidálásnál csaknem teljesen eltávolítjuk (lásd pl. Wietzel, Ang'ew. Chemie«, 51. kötet (1938), 532. lap; illetőleg Jan ízen, Reinheimer u. Asche, »Eette und Seifen«, 1938. 015. lap). io5 A szénoxidhidrogénezésnek alifás alkoholok szintéziséhez kiindulási anyagként jó! alkalmazható dieselolaját, pl. 60o/o-ot meghaladó mennyiségben elágazott láncú izoparafinok alkotják (lásd pl. Koch und no Ibiiig »ITCS. Ablidl. z. Kenntn. d. Kohle«, 12. kötet, 128. lap). Ebből csak szénoxid-
