128277. lajstromszámú szabadalom • Beszédírógép

Megjelent 1941. évi november hó 15-én. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 128277. szám. IX/ia/b. osztály. — N.'3557. alapszám. Beszédírcgép. Nemes Tihamér oki. gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1940. évi július fió 18. Á találmány célja , beszédhangoknak nyomtatott betűjelekké való áttevése önműködő módon. Az eddig »diktafon« vagy hasonló nevek alatt ismert készülékek a 5 beszédhangokat feljegyezték ugyan, de csak grammofon módjára (viaszlemezre, acélszalagra, filmre slb.) úgy, hogy a rögzített jeleket elolvasni nem lehetett s hogyha tartalmát ludni akarták, grammo-10 fon módjára le kellett játszani. A találmány ezekkel szemben tökéletesítést jelent, mert a lerögzített szöveg azonnal olvasható is, ami a találmányt nemcsak gyári, irodai alkalmazásban,, hanem hosszabb 15 szövegek: regények, tudományos könyvek első fogalmazásánál vagy végső lediktálasánál is előnyösen "használhatóvá teszi. A beszédhangokat egymástól színképük (spektrum) különbözteti meg. Hangszínkép 20 alatt értjük a vizsgált hang elemeinek oly ábrázolását, amelyben az abscissa ,a rezgésszám, az ordináta az amplitúdó (1. ábra). Ilyen ábrázolásban, pl. az ü-nek -a 2000 rezgésszámnál jellemző csúcsa van, a fúvó 25 mássalhangzónak különböző területeken elhelyezkedő magas részhangcsoportjaik, »formánsaik« vannak, a zöngés hangzókat mély alaphang kíséri slb. A találmány legfontosabb alkatrésze, az 30 elemző, a bemondott hangokat azonnal elhangzásuk pillanatában Fourier-anal ízisnek veti alá] s így a fenti, függvényt képezi folytonos módon. E feladatot az optikai rácsok ismert akusztikai alkalmazásával 35 oldjuk meg. Ha pl. egy filmszalagra jegyezzük fel a hangoszcillogrammot a hangosfilmeljárások azon fajtájával, amelyet sűrűségírás néven ismerünk, akkor egy optikai rácshoz teljesen hasonló' képződményt kapunk (2. ábra 3 felülnézet, 4 oldalnézet). 40 E rácson F irányból fényt bocsátva át, a színképelemzőkben szokásos módon (az optikai berendezést az ábrán elhagytuk) a 0 ponttól jobbra és balra optikai színképeket kapunk (1—2,1'—2"), amint ez az optika, 45 elemeiből ismeretes. Azonkívül ismert dolog az is, hogy sűrűbb rács esetén a színkép részei az O-lól távolabb helyezkednek el, mint ritkábbnál. Ha a fény monokróm, azaz csupán egyetlen fényhullám- 50 hossz szerepel benne, pl. a Hg zöld vonala, akkor a teljes optikai színkép helyett csak az abból megmaradó zöld vonalat fogjuk látni és pedig: ha a rács ritka (mély hang) az 1 pontban, ha sűrű (ma- 55 gas hang) az 0-tól távolabbi 2 pontban;. Elméletileg is levezethető tapasztalati tények a következők: 1. Csak tiszta szinuszos hang ad egyetlen zöld vonalat. 2. Több egyidejű elemi hang mindegyike az ön- 60 magának megfelelő zöld vonalat adja. 3. Minden egyes zöld csík fényereje arányos a hozzátartozó Fourier állandóval. 4. A csíkok a szalag, t irányban való mozgatása, k'özben nem változnak, sem pedig 65 időszakosakká nem válnak. A 2. ábra 0-2 által jelzett síkjában tehát a filmre felvett hang Fourier ábrája jelent meg: s e színkép az 1. ábrán jelzett ábrá^ zolásmódtól csak annyiban tér el, hogy az 70