128261. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ragadós készítmények, főként hernyóenyvek előállítására

2 12 8 2 81. nak azok a gyanták mutatkoztak, ame­lyekben 1 mol fenolra 1 mólnál kevesebb formaldehid esik. Egyébként előnyben részesííendők a savas kondenzációval elő-5 állított, »oldható« gyanták, már csak azért is, mert a reakció lefolyása jobban ellen­őrizhető. A mesterséges gyantákkal elő­állítható hernyóenyv másik főalkatrésze, nevezetesen az oldásra használt olaj, i.e.1-10 szol eges, vagyis akár növényi, akár állati, akár pedig ásványi eredetű lehet. Megí volt állapítható, hogy a választott, ill. rendelkezésre álló' bármely olajféleségnek oldódás szempontjából legjobban megfe-15 lelő mesterséges gyanta a kondenzációs feltételeknek (pl. a kiindulási anyagok egy­másközötti mol-arányának és/vagy a re­akciós hőmérsékletnek és/vagy a katali­zátor minőségének és mennyiségének) egy-20 szerű előkísérlelen alapuló változtatása-» val ill. módosításával nehézség nélkül elő­állítható. Kitűnt, hogy a szóbaníorgó mes­terséges gyantáknak olajokban való: olda­lai már kisebb töménységben {is oly erő-25 sen ragadós és olyan viszkózus terméke­ket szolgáltatnak, amilyeneket természetes gyantákkal, vagy a fentebb megnevezett szerves vegyületekkel, vagy klórozott ter­mékekkel rendszerint csak jóval nagyobb 30 töménység mellett és minden esetben lé­nyegesen nagyobb költségekkel lehetséges elérni. A találmány szerinti bernyóenyvekhez] adalékként főleg viaszféleségeket ajánlatos; 35 hozzákeverni. Egyéb szokásos adalékok is alkalmazhatók, pl. zsírok, gyanták, a kon­zisztenciát kedvezően befolyásoló töltő­anyagok, stb., úgyszintén inszekticid ha­tású anyagok, pl. bőrmérgek. 40 A fenol-aldehid-lipusú mesterséges gyan­táknak a találmány szerinti hernyóeny­vek, ill. ragadós készítmények alapanya­gaként való felhasználása elsősorban olaj­oldhatóságukhoz van kötve; ehhez képest a 45 találmány szerinti eljárás keretén belül nemcsak olyan gyanták használhatók fel, amelyeknek egyik kiindulási anyaga a leg­elterjedtebb használt formaldehid, hanem olyanok is, amelyekben pl. paraformalde-50 hid, hexameliléntetramin, esetleg egyéb aldehidek kerülnek alkalmazásra. Ugyan­így nincs szükség tiszta fenolra, hanem nyers fenol is, továbbá tisztított vagy nyers krezólok, valamint általában olyan nyers-55 anyagok is felhasználhatók, amelyek kre­zolokat, naftolókat és egyéb savanyú ho­mológoka t tartalmaznak. I. kiviteli példa. A 100 s. r. kristályos fenolból és 63 s. r. 30<»/o-os formaldehid­ből 1.5 s. r. 1.18 fajsúlyú sósav jelen- 60 létében a szokott módon vezetett reakció­val kapott, a. vízrétegtől, elválasztott kon­denzációs termékhez, kb. 150°-on, hozzá­keverünk 500 s. r. olyan ricinusolajat, amelyben 67 s. r. ozokerite! oldottunk. A 65 folytatólagos keverés közben lehűlő masz­sza használatra kész és pl. va szokásos papírövekre felkenhető. II. kiviteli példa. Olyan és annyi mes­terséges gyantából indulunk ki, amely 100 70 s. r. metakrezolből és 54 s. r. 40<>/o-os formaldehidoldalból 2 s. r. 1.18 fajsúlyú sósav jelenlétében fellépő reakció folya­mán keletkezik. A reakció lezajlása után a reakciós elegyet további 30 percig forrás- 75 ban tartjuk, a vizes réteget eltávolítjuk, a kapott, 100 s részt, vagyis a kiindulási me­takrezol mennyiségét csak kevéssel meg­haladó mennyiségű kondenzációs termé­ket megömlesztjük és kb. 160°-on hozzá- 80 keverünk 410 s. r. repceolajat, amelyben vagy már előzetese11 33 s. r. kemény fagy­gyút és 12 s. r. karnaubaviaszt oldottunk vagy ez utóbbi anyagokat a repceolajjal együttesen adagoljuk. Az elegyet folyta- 85 lőlagos keverés közben lehűlni hagyjuk. III. kiviteli példa. A. 100 s. r. nyers krezol, 50 s. r. 4()o/0-os formaldehidoldat és 2.5 s. r. 1.18 fajsúlyú sósav elegyéből a szokott módon végzett reakcióval ka- 90 pott és kb. 1 órai további forralás után a vizes rétegtől elválasztott reakciós termé­ket megömlesztjük és az ömledékhez kb. 180°on 490 s. r. terpentinolaj és ricinusolaj 1:1 arányú keverékét, 68 s. r. kolofóniu- 95 mot és 27 s. r. karnaubaviaszt keverünk. A folytatólagos keverés közben lehűlő massza használatra kész. Kísérleti megállapításainkból kitűnt, hogy a kiviteli példák szerint ikészítmé- 100 nyék, 40° körüli hőmérsékleten tartva, he­tek multával sem száradtak be; a szokásos Gleisberg -Men tzel-f éle módszerekkel vizs­gálva két hét alatt nem folytak szét és sem beszáradás, sem börösödés nem kö- 105 vetkezett be; az esőpróbát kifogástalanul állták; ragadósságuk még —5°-o.n is kielé­gítő volt. A találmány szerinti eljárással előállított készítmények tehát messzeme­nően kielégítik a jó hernyóenyvekkcl no szemben támasztott kívánalmakat. A III. példában szereplő kolofóniumnak megadott mennyisége a kísérletek szerint növelhető, esetleg az olajmennyiség egy-

Next

/
Thumbnails
Contents