128260. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés színezendő fémrészek, főleg szakítózár-tagok tömeges kezelésére

Megjelent 1941. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 128260. szám. XVI/e. osztály. - W. 7021. alapszám. Eljárás és berendezés színezendő fémrészek, főleg szakító zár-tagok tömeges kezelésére. Dr. Winterhalter Martín gyáros, Morcote-Castello b./Lugano és Hóra József gyáros, Mendrísío (Svájc). A bejelentés napja: 1938. évi december hó 1.* Svájci elsőbbsége: 1938. évi január hó é. Tudvalevő, hogy alumínium- vagy alumínhimötvözietszalagokat, amelyekből szakító zár-tagok készülnek, elektrolitikus úton szoktak oxidálni, a rákövetkező festés 5 megkönnyítésére és tartós festékbevonat elérésére. Ismeretes az is, hogy a kezeléshez az egyes zár-tagokat lovagló helyzetben áramvezető tartóra kapcsolják és emellett jobb kontaktus elérésére a tagoló kat egymáshoz nyomják, ami azonban nem biztosítja a tagok egyenletes oxidálását és színezését, sőt túlerős összenyomás esetén, a tagok deformálódását vonhatja maga után. Azt is javasolták már, hogy a zár-15 tagokat közök hagyásával (úgy mint a kész-zárnál) rendezzük el vezető, vagy nem vezető tartókon és a kontaktus záródást a vezetőtartón át, vagy pedig a két nem vezető tartón elhelyezett egymásba kap-20 csolódó zárótag-sorok útján létesítsük és nyomást alkalmazzunk a kontaktus fokozására. Ezek az ismeretes eljárások azonban költségesek és időt fecsérlők, vagy pedig tökéletlen kontaktus folytán egye-25 netlen és ki nem elégítő oxidációi eredményeznek; ennek a következménye pedig a hiányos színezés, amennyiben az egyes tagok az oxidáció foka szerint, <több> vagy kevesebb festék-oldatot szívnak fel; 30 ehhez jön még az az általános hátrány, hogy azok a zár-tagok, amelyek az oxidáció folytán érdes felületet kaptak, az önműködő behelyező gépekben nehezen mozognak, miért is a zár-tagokat behe-35 lyezés előtt tömegesen forgó dobokban * Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. szabadalmi hivatalnál annak idején tett bejelenté csiszolni szokták, ami megint megdrágítja a gyártást. E hátrányok kiküszöbölésére a találmánybeli eljárás szerint e festendő fémrészek, pl. szakító zár-tagok tömeges ke- 40 /élésére, ezeket olyan tartóberendezés segélyével visszük be az elektrolitikus fürdőbe, mely azokat sorokban elhelyezve rúgóhatással tartja fogva. Ez lehetővé teszi egyszerű eszközökkel 45 fémrészek tömeges egyenletes oxidálását, ami elkerülhetetlen előfeltétele a fémrészek ezt követő egyenletes színárnyalatokban való festésének. Ehhez az előkezeléshez a szakító zár- 50 tagokat célszerűen a tartószalagon való későbbi elrendezésüknek megfelelő távolságra egymástól helyezzük el a tartóberendezésen, hogy azután az oxidálás és festés befejeztével azokat egy segédberendezés 55 kényszermenetűcn felvegye és az említett tartóberendezésről leemelje, mire helyette a tartószalagot helyezzük be a tagszárakba és a zár-tagokat a tartószalaggal hozzuk kapcsolatba. 60 A találmánybeli eljárást, a rajz figyelembevételével fogjuk közelebbről ismertetni; e rajz a szerkezeti részek! több kiviteli példáját mutatja. Az 1. ábrán az egyik kivitelt látjuk a 65 tartóberendezésre helyezett zárótaggal, metszetben, a 2. ábra egy másik kivitel hasonló ábrázolásban, rendelet 2. §-a értelmében a volt cseh-szlovák s napja.