128240. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szárairól leválasztott csalánhéjsávok elvezetésére és nedves kezelésére

Megjelent 1941. évi november hó 15-én. MAGTÁR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 128240. szám. XIV/a/1. osztály. — E. 5510. alapszám. Berendezés szárairól leválasztott csalánhéj-sávok elvezetésére és nedves kezelésére. Elster Julius Georg Johannes gyáros, Adorf í. V. (Németország) A bejelentés napja: 1938. évi június hó IS.* A találmány berendezés szárairól levá­lasztott csalánhéj-sávok elvezetésére és nedves kezelésére, mely a hámozóberende­zés leadási helye előtt elhaladó fémszita-5 szalagból áll, mely utóbbinak a haladás irányában felevő vége a rosttartalmú sá­vokkal együtt felgöngy ölhető. A szita-sza­lag azután ebben a felgöngyölt alakban a belegöngyölt csalánhéj-sávokkal együtt a 10 rostok kinyerése céljából fözőtartályba ke­rül, amelyben kifőzzük. Áteresztőariyagú göngyöleg alkalmazása a textiliparban önmagában ismeretes. Fo­nalak, szövetek stb. festéséhez, merceri­zálásához, stb. használják. A feldolgozandó anyag emellett feszültség alatt van önma­gára felgöngyölve és az 'egy.es - tekervények közé fektetik a sávokat vagy pl. rudakat fektetnek közéjük. A találni áiry béli berendezésnél már a fel­adatban mutatkozik lényeges eltérés, amennyiben a feldolgozandó, -anyag, tehát a szárakról leválasztott csalánhéj-sávok azon a módon, amint a hámozöberende­zésből kikerülnek, begöngyölödnek s eb­ben a helyzetben meg is maradnak.' A göngyölegbe semmiféle idegen anyag nem jut bele, hanem a csalánhéj-sávok közvet­lenül a fémszita-szalag két-két rétege kö­zött helyezkedik el, amelyek azt megvál­tozhatatlan helyzetben tartják. A megmun­kálandó anyag semmiféle megfeszítést nem szenved. Annak folytán, hogy a fémszita­szalag a héjtalanító- vagy hámozóberen-35 dezés kiszolgáltató helye előtt halad el, a csalánhéj-sávok hosszanti helyzetben ke­rülnek a fémszita-szalagra s így a rostok, amennyire csak lehet, párhuzamosan fe­küsznek. A rostoknak ez a párhuzamos helyzete a begöngyölésnél megmarad és ebben a helyzetben főzzük ki a megmun­kálandó; anyagot a rostok szabaddá tétele végett. Eddig a kezelendő rostanyagot laza ál­lapotban vetették bele a főzőüstökbe vagy mosógépekbe. Ennek következtében rost­csomók képződnek. Ha azonban közvetle­nül fémszitaszövet-göngyölegbe ágyazzuk be a rostanyagot, akkor nem képződhetnek csomók a főzőüstben vagy mosógépben, minthogy a rostok a göngyölegben hely­zetüket megváltoztatni nem tudják. A rost­anyagmennyiség az összes kiválasztott mennyiséghez aránylag viszonyítva kicsi. A találmány szerinti eszközökkel a rost­sávoknak tetszőleges rétegvastagságot ad­hatunk. A kiürített fémszita-göngyölegeket természetesen újból és újból felhasznál­hatjuk. A fémszita-szalagot a rostirányban elöl fekvő végétől kezdve göngyöljük fel, mialatt a szalag hátsó • vége legöngyölő­dik. Emellett a mozgásiránya meg is for­dítható. A rajzon csalánhéj-sávok elvezetésére és nedves kezelésére való berendezés alkal­mazásának megvilágítására egy szárhámo­zógép van vázlatosan ábrázolva. Az etető­szerkezetről érkező és egy gyorsan futó —C— kelinc-szalagból és egy lassabban fűlő --D—- fémszila-szalagból álló nyúzópályán * Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmében a volt cseh-szlová.|< szabadalmi hivatalnál annak idején tett bejelentés napja.

Next

/
Thumbnails
Contents