128186. lajstromszámú szabadalom • Fokozottan tárolóképes galvánelem

Megjelent 1941. évi november hó 3-án. MAGTAB KIRilYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 128186. szám. VH/g." osztály. — P. 9915. alapszám. Fokozottan lárolóképes galvánelem. Pertrix-Werke Gesellschaft mit beschrankter Haltung, Berlin. A bejelentés napja: 1940. évi december hó 19. Németországi elsőbbsége: 1939. évi december hó 21. A találmány fokozottan tárolóképes galvánelem, kiváltképen szárazelem. A galvánelemek tárolóképességének növelése végett javasolták már, hogy az elektrolit-5 folyadékot az elektródaedénytől elkülönített térben tartsák és csupán röviddel az elem üzembchelyezése előtt töltsék az elektrődatérbe, ami, pl. az elem billentésével történik. Effajta berendezések drágák és 10 erősen besűrített elektrolitokkal ellátott galvánelemeknél, kiváltképen szárazelemeknél nem alkalmazhatók. Az effajta elemeknél tehát huzamosabb tárolási idő alatt a kapacitást csökkentő önkisülés 15 megy végbe, úgyhogy egyáltalán lehetetlen effajta elemeket tetszőleges hosszú ideig tárolni. E hátrányokat a találmány értelmében akként küszöböljük ki, hogy az elektródák 20 egyikén, ill. az elektródák közé az önkisülést teljesen meggátló záróréteget rendezünk el, melyet rövid idővel az elem üzembehelyezése előtt eltávolítunk. A találmány értelmében e záróréteg előnyösen a nega-25 tív elektródára, illetve a depolarizátorra felvitt fémből vagy fémötvözetből áll, melynek villamos feszültsége közel az elem pozitív elektródája feszültségének felel meg. A zárórétegnek az elektrolittal szemben ek-30 ként fennálló ellenpolaritása folytán mindama elektrokémiai folyamatot, mely az elem kapacitását csökkenthetné, biztosan kiküszöböljük és az elektrokémiailag reakcióképes részek teljes inaktiválását érjük 35 el. A találmány értelmében a záróréteget az elem üzembehelyezése előtt eltávolítjuk. Ezt előnyösen elektrokémiai úton foganatosítjuk, amennyiben az elemen bizonyos árammennyiséget feltöltő értelemben vezetünk át. Evégett tehát valamely 40 idegen áramforrás pozitív sarkát a záróréteghez kapcsoljuk és utóbbit feloldjuk. Ekkor a depolarizátor felülete felszabadul és az elem munkaképes. A záróróteg előnyösen cinkből áll, mely esetben annak 45 feloldásakor az elektrolit e fémmel kívánatos módon feldúsul. Azonban egyéb alkalmas fémeket, pl. kadmiumot is alkalmazhatunk. A záróréteget továbbá (alacsony olvadáspontú ötvözetből is előállít- 50 hatjuk, amikoris a záróréteget az elem hőmérsékletének növelésével, ill. változtatásával távolíthatjuk el, úgyhogy az ötvözet megolvad és az elem fenekére süllyed. A záróréteg előállítására alkalmas fe- 55 szültségű fémekkel azonos módon a találmány értelmében könnyen olvadó szigetelőanyagokat is használhatunk és ezt röviddel az elem üzembehelyezése; előtt a hőmérséklet növelésével eltávolíthatjuk. A szi- 60 getelőréteg, pl. difenilből vagy könnyen olvadó parafinokból állhat. Az effajta szigetelőanyagokból álló zárórétegek az elemnek gyakorlatilag határtalan tárolási idő alatt való teljes inaktiválását szintén le- 65 hetővé teszik. A rajz a találmány szerinti galvánelem kiviteli példájának metszetét szemlélteti. Miként látható, az —a— elvezetőszerv körül sajtolt —d— depolarizátoron az 70