128116. lajstromszámú szabadalom • Soroskapcsolású villamos izzólámpa

Megjelent 1941. évi november hó 3-án. MAGTAB KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 12S116. szám. VH/h. osztály. — I, 4258. alapszám. Soroskapcsolású villamos izzólámpa Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. cég, Újpest. A bejelentés napja: 1940, évi május hó 8. A találmány soroskapcsolásra való gáz­töltésű villamos izzólámpa, mely izzólesté­nek kiégésekor rövidrezáródik, hogy a vele sorbakapcsolt többi lámpák tovább vi-5 lágíthassanak. Fenti célra már ismeretesek az úgyneve­zett álütőbiztosítékkal ellátott lámpák, me­lyeket például a 104.889. számú szabadal­mi leírás ismertet, és ismeretesek olyan 10 lámpák is, melyeknél a rövidrezárásra a kiégéskor fellépő ívképződést használják fel. Ez utóbbi lámpák árambevezetődrőtjai le célból úgy voltak kialakítva, hogy a lám­pa gázterében egy helyen igen közei vol-15 tak egymáshoz. Ilyen elrendezés melleit elérhető volt az, hogy az izzótest kiégése­kor fellépő ív a meglehetős vékonyra mé­retezett árambevezelődrótokat megolvasz­sza, mikoris azok a fentemlített helyen 20 összeolvadva, rövidrézáródtak. A tapasz­talat azonban azt mutatta, hogy az ilyen lámpák rövidrezáródása nem mindig kö­vetkezik be, azaz a lámpák e szempontból nem elég üzembiztosak. Megfigyeléseink 25 szerint ennek leggyakoribb oka az ívnek az áramhevezetődrótokon való végigfutá­sa, melynek folytán azok a lapítási hely­ivel szomszédos részükön is erősen fel­hevülve, önsúlyuk hatása alatt olyan hely-30 zetbe hajlanak el, méhben összeérni és így összeolvadni még esetleges kívánt meg­olvadásukkor sem képesek, eltekintve attól, hogy ilyen esetben megolvadásuk rendsze­rint nem a kívánt módon, illetve helyen: 35 következik be. A találmány szerinti lámpánál fenti fel­ismerésünket hasznosítva, annak árambe­vezelődrótjait úgy rendezzük el, hogy bár­melyiküknek bármely irányban való el­hajlása a másikkal való érintkezését hoz- 40 za létre. Minthogy az izzószál kiégésekor a keletkező fényív hőhatása által meglá­gyított árambevezetők legalább egyike a tapasztalat szerint a kellő mértékben min­dig elhajlik, a találmány szerinti lámpa- 45 nál a két árambevezető érintkezése, azaz a lámpa rövidrezáródása, az izzószál Ki­égése esetén feltétlenül bekövetkezik, bár­milyen helyzetű is az izzólámpa, vagyis bármilyen irányban hat a nehézségi erő a 50 meglágyult árambevezetőkre. A találmány szerinti lámpa árambeve­zelőit fentiek elérésére célszerűen úgy ala­kítjuk ki, hogy legalább egyik árambeve­zető, vagy egy ezzel villamosan összekötött 55 rész a másik árambevezetőt teljesen körül­vegye. Ezt a találmány szerint akár úgy valósíthatjuk meg, hogy az egyik áram­bevezetőt legalább egy teljes csavarmenet. mentén a másik árambevezető körül ve- 60 zetjük, akár úgy, hogy a két árambeve­zetőt legalább egy teljes csavarmenet men­tén egymás köré tekercselünk, olymódon, hogy a két árambevezető huzal kétmenetű csavarvonalat alkosson, akár pedig úgy, 65 hogy az egyik árambevezetővel a másik árambevezetőt hurokszerűen körülvevő ve­zetőrészt kötünk össze. A csatolt rajz l^t-3. ábrája a találmány szerinti gáztöltésű villamos, izzólámpa egy- 70

Next

/
Thumbnails
Contents