128114. lajstromszámú szabadalom • Generátor villamos rezgések keltésére
6 128114. cső- be- és kimenő kőre között oszlanak meg. A csöx'ek közötti kompenzációs kapcsolási elrendezés a —10— cső anódjári oly feszültséget létesít, melynek hullám-5 alakja azonos a —10— cső bemeneti feszültségének hullámalakjával és ez az 1. ábra szerinti reciprok impedanciakapcsolásnak felel meg. Mivel a —10— cső anódfeszültsége különbözik a —14— 10 induktivitás feszültségétől, oly kompenzáló-kapcsolásra van szükség, amely a rendszer bemeneti feszültségét változtatja. E célra a járulékos cső bemeneti körében létesítünk kompenzációs kapcsolást. Ily mó-15 don a —14— induktivitáson oly feszültség lép fel, melynek hullámalakja azonos a bemeneti impulzusok hullámalakjával. A 21— cső bemenőkörében fekvő kompenzáló körben —-22— ellenállást rendezünk 20 el, mely sorban fekszik a —23— kondenzátorral. A 21 cső kimenőkörében létesített konpenzálőkörnek —24— 'ellenállása és —25— induktivitása van; ezek sorban fekszenek a párhuzamos kapcsolású 25 —26— ellenállással és —27— kondenzátorral. A 2. ábra szerinti kapcsolási elrendezésre alábbi összefüggések érvényesek: C23 R 22 =C 27 /C sg = L u /K í0 (13) 30 C33 = R 20 C 27 /L U - (14) C23 = L U /R 20 R 22 (15) A 3. ábra szerinti kapcsolási elrendezés lényegében hasonló az 1. és 2. ábra sze-35 rintiekhez. A kapcsolási elrendezés azonos alkatrészeit azonos hivatkozási jelekkel jelöltük meg. A 3. ábra szerinti elrendezés a 2. ábra szerintitől abban különbözik, hogy lefelé átalakító transzformátort alkal-40 mázunk.! a —14— induktivitásnak a —10— cső kimeneti körével való csatolásához. Ily módon alacsony impedanciájú szekunder kör alkalmazása válik lehetővé, A transzformátornak! ímegfclellő kört a Í—30 mellék -45 zárlati induktivitás és a —31— soros induktivitás jelképezi. A transzformátor hozzáadása,1 a 2. ábra szerinti kompenzáló körnek csekély változtatását teszi szükségessé. A feltüntetett példában a —32— kondenzá-50 tor párhuzamosan van kapcsolva a —26— ellenállással és a —27— kondenzátorral, míg a —33— kondenzátor a —23— kondenzátorral van párhuzamosan kapcsolva. A 3. ábra szerinti kapcsolásra az alábbi 55 összefüggések érvényesek: (17) (18) (19) (20) Rá kell mutatnunk arra tényre, hogy bonyolultabb kompenzáló elrendezések szükségesek a 2. és 3. ábra szerinti töltőkö- 65 rökhöz. Egynél több kompenzálói ág talál alkalmazást minden egyes példában. Ezek az ágak függetlenül vannak szemléltetve; közöttük járulékos cső fekszik. Gyakran ugyanannak a fokozatnak különböző he- 70 Ivein kell a kapcsolásokat elrendezni, vagy pedig általánosabb négypolusú kapcsolássá kell azokat összefoglalni anélkül, hogy járulékos csövet alkalmaznánk. A 4. ábra elrendezést szemléltet fűrész- 75 fog-feszültségnek létesítésére az eltérítő lemezek kapacitásán, melyet a —41— cső' kimenőkörében fekvő —-40— kondenzátor jelképez. Az integrálást ez esetben a—40— kondenzátor kapacitása végzi. Mint az, 80 előbbi példában, a —16— ellenállás a .—41_._ cs ő kimenőkörének önellenállása, míg - 42— a kimenőkörrel mellékzárlatban fekvő induktivitás. A kívánt kompenzálás létesítésére két kört 85 létesítünk a -43— járulékos cső be- és kimenőkörében. A —43- cső bemenőkörében fekvő kompenzálókörbe csak egy —44 kondenzátor van bekapcsolva, míg a —43— cső kimenőkörében fekvő kom- 90 penzáló kapcsolás az 'egymással sorbakapcsolt —45— induktivitásból, —46— kondenzátorból és a —47— ellenállásból áll. Ez esetben a —43— cső kimenőkörében fekvő kapcsolásnak oly impedancia-karak- 95 terisztikája van, amely a —41— cső töltőkörének látszólagos konduktanciájával azonos. A 4. ábra szerinti kapcsolási elrendezésre az alábbi egyenletek -érvényesek: - ! 100 C33 / G 23 C32/G27 ~~ -L31 /L L4 (16) Az' 5. ábra szerinti kapcsolási elrendezés lényegében a 4. ábra szerintinek felel meg. Azonos kapcsolási elemeket azonos hivatkozási jelekkel jelöltünk meg. Az 5. ábra szerinti kapcsolási elrendezés sajátos- 110 sága az, hogy a —40— eltérítő kapacitás-
