128021. lajstromszámú szabadalom • Elektronlencse Braun-csövekhez, ezzel felszerelt Brauncső és hozzávaló berendezés

Megjelent 1941. évi október hő 15. MAGTAR KIRÁLYI <$EBf[ SZABADALMI BIEÓSÁS SZABADALMI LEÍRÁS 128021. szám. VII/j. osztály. — L. 6841. alapszám. Elektronl«ncse Braun-esövekhez, ezzel felszerelt Braun-cső és hozzávaló berendezés. Lőwe Radio A. G., előbb Radio AG., D. S. Loewe, Berlin-Steglitz. A bejelentés napja: 1935. évi március hó 1. — Németországi elsőbbsége: 1934. évi március hó 3. Távolbalátásra szolgáló Braun-csöveknél, melyekben a képelemet elektrosztatikus elektronoptikája rendszerrel leképezett rekesztőnyílás állítja elő az ernyőn, többek 5 közt az a feladatunk, hogy egyrészt az elektródákon fellépő rekesztő hatásokat minél nagyobb sugáráramerősség elérése végett a legkisebb értékre csökkentsük és másrészt az elektrosztatikus lencséket 10 úgy képezzük ki, hogy a lencse szélén átmenő ú. n. »szélső sugarak« is, különösen nagy sugáráramerősségnél, a lencse közepén áthaladó ú. n. központi sugarak előállította képpontban sürítessenek össze. 15 »Elektrosztatikus lencsék« kifejezés alatt emellett úgy a rekesztőnyílást az ernyő leképező, mint a katódából kilépő elektronokat a leképezendő rekesztőnyílásra sűrítő lencséket is értjük. Mind a két 20 fentemlített feladat szorosan összefügg, annyiban, hogy a katódasugároptikában éppen úgy, mint a fényoptikában v

nehéz nagyobb energiatömeget közel párhuzamos sugárban szűk nyíláson keresztül-25 vinni. Ezért elegendő energiasűrűség elérésére a megvilágításnak összetartó fénysugárral kell történnie; ez a rekesztő után széttartóvá lesz. Ezért elektronoptikailag a feladat: nagy keresztmetszetű sugárkö-30 teget úgy átjuttatni a lencsén, hogy úgy a közép-, mint a szélsugarak ugyanabban a képpontban egyesüljenek. Tehát a lencse nagy nyílásnál is szférikus javítású legyem. 35 Az 1. ábra alapján a találmány szerinti clektronlencse megértéséhez szükséges előzmények a következők: ha a 9 üreges hengerhez 12 anódát közelítünk és az anóda pozitívabb potenciája, mint a henger, vagyis, ha csökkentjük az a távolság és a 40 9 henger nyílásátmérőjének viszonyát, a két elektróda feszültségviszonyát pedig mindenkor úgy állítjuk be, hogy a központi sugarak képe a 8 ernyősíkra essen, akkor a sugárkeresztmetszet egyre kisebb 45 töredéke fog az ernyőn és egyre nagyobb szélsugárkeresztmetszet az ernyő előtt élesen, vagyis az ernyőn magán életlenül leképeződni. Ez a két 28 és 29 nívófelület-metszettel 50 magyarázható. A 28 nívóvonal közeltolt (12'), a 29 nívóvonal ellenben távolabbvitt (12) anódának felel meg. A két elektróda feszültségviszonyát mind a két esetben úgy választottuk, hogy a központi sugarak 55 élesen rajzolnak a 8 ernyőn. Közelhozott anódánál a potenciálvonalak sokkal mélyebben nyúlnak a 9 hengerbe, és mivel az maga is nívóvonal, a pozitív nívóvonal felületek fazékszerűen simulnak hozzá s 60 így az eredő törőfelület, amelyet a 28 vonal ábrázol, mindinkább fazékalakot ölt, míg a távolabb vitt anóda esetén majdnem az egész hengerkeresztmetszetben gömbhéj alakú. Ezért a henger egész nyílását 65 kitöltő sugárnyalábról a 29 nívőfelület élesszélű leképzést fog adni: viszont a fazékalakú nívófelület csak a szaggatott vonallal rajzolt sugárnyaláb központi részéről ad az ernyőn éles képet, míg a szél- 70