128000. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szétaprított anyagból való tartósmágnesek előállításához használt kiindulási anyag kezelésére

Megjelent 1941. évi október hó 1. MAG TAR KIRÁLYI JfBBÍ SZABADALMI BÍRÓSÁG 1II35IIP SZABADALMI LEÍRÁS 128000. szám IV/h/1. (VII/g., VH/d.) osztály. - E. 5531. alapszám. Eljárás szélaprított anyagból való tartósmágnesek előállításához használt kiindulási anyag kezelésére. Deutsche Edelstahlwerke Aktiengesellschaft cég, Krefeld. (Németország). A bejelentés napja: 1936. évi október hó 5*. — Németországi elsőbbsége: 1935. évi november hó 28. értékének és a görbe töltési tényezőjének nagyságától függ. 35 Eddig tartásmágneseknek szétaprított anyagból való előállításakor ki volt zárva egész sor tartósmágnesek előállításához való anyag, melyeknek cm3 -enkónti fajla­gos mágneses energiája oly csekély, hogy 4 0 azok a iszétaprított anyagból való mágne­sek előállításakor az energiatartalomnak a szétaprítás és alakítás után kényszerűen jelentkező csökkenése következtében tar­tósmágneshez A^IÓ anyagnak többé nem 45 tekinthetők. A találmány célja, hogy a iszétaprított anyagból való tartósmágnesek előállításá­ra ily anyagokat is alkalmassá tegyünk és ezen túl az, hogy oly anyagokat, amelyek 50 azok viszonylag nagy energiatartalma alap­ján iszétaprított anyagból való tartósmág­nesként is még kedvező értékeket adnak, úgy megjavítsunk, hogy a kész mágnesre vonatkoztatva, iaz eddiginél kisebb kereszt- 55 metszetek és kisebb térszükségletek legye nek lehetségesiek. Ily módon elérjük, hogy szétaprított anyagból való mágnesek pél­dául akkor alkalmazhatók, ha a rendszer­ben a mágnes elhelyezésére csak viszony- 60 lag csekély hely áll rendelkezésre, vagy a súly kérdése lényeges szerepet játszik. , A találmány értelmében a kívánt ered­ményt azzal érjük el, hogy a szétaprítandó mágnes előállításához vagy tartósmágnes 65 készítésére alkalmas kötőszeres vagy anél­* Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmében a volt cseh-sz lovak sza­, badalmi hivatalnál annak idején tett bejelentés napja. Ismeretes, hogy tetszőleges alakú tar­tósmágnesekel oly módon készítenek, hogy tartósmágneshez való szétaprított kiindu­lási anyagokat kötőszerek alkalmazásával 5 vagy anélkül összesajtolnak1 . Javasolták azt is, hogy a gyantás vagy hasonló anyagok­ból álló kötőszereket cseppfolyósítják és a kívánt alakot öntés útján állítják elő. Az ilymódon előállított tartósmágnesek 10 hátránya azonban, hogy még cm2 -enként 4 tonna és ennél nagyobb sajtolási nyomá­sok alkalmazása esetén is csak oly testek állíthatók elő, amelyek fajlagos sűrűsége az alkalmazott mágnesanyagnál jelentősen 15 kisebb. Ennek következménye, hogy a mágneseknek a keresztmetszet egységére számított remanenciája viszonylag csekély és a mágnestelenítési görbe töltési ténye­zője rosszabb, úgyhogy a mágnesek hasz-20 nosítható mágneses energiatartalmának jelentős csökkenése észlelhető, A koerci­tív erő mint 0-érték az anyag sűrűségétől és így a gyártási eljárás módjától füg­getlen. 25 Tartósmágnes szempontjából azonban lényeges, hogy különösen a görbe töltési . r rr. T , B. H. max , . p . tényezője, amelyet az r\ = —g—n— kifeje­zés határoz meg, lehetőleg nagy legyen és hogy ezenkívül a remanencia lehetőleg 30 nagy értékű legyen, minthogy az anyag cms ^enkénti hasznosítható fajlagos mágne­ses energiájának mértéke a koercitív erő értékétől eltekintve éppen a remanencia

Next

/
Thumbnails
Contents