127995. lajstromszámú szabadalom • Irányzókeret, melynek mágnesezhető mágja van

6 117 0 t 5. torzítatlan részében mért azt a mezőkeresztme tszetet értjük, amely a keret menetén áthatoló mezőhöz tartozik. Ezt a behúzási területet a 24. és 25. ábrában (56 5 hivatkozási számmal jelöltük. Pálcaalakű mágnesezhető mag alkalmazásakor nagy behúzási területet csak akkor kapunk, ha a mágnesezhető testet hosszúra készítjük. Ez a hossz azonban forgatható keretnél nem 10 terjedhet túl előre meghatározott mértéken. Ha azonban ilyen mágnesezhető magot egyes elemi magokból építünk fel, akkor csekély hosszkiterjedés mellett oly egy-15 szerű kiképzésű magot kapunk, amelynek szintén nagy behúzási területe van. A találmány értelmében ilyen magot úgy állítunk elő, hogy a mag egyik vagy mindkét végét ugyancsak mágnesezhető szerkezeti 20 anyagból készült oldalirányú toldatokkal látjuk el. Ezeket a toldatokat célszerűen mint pólussarukat képezzük ki. A 25. ábrában feltüntettük, hogy az ilyen toldatokkal ellátott mágnesezhető mag, 25 csekély hossza és a forgókör kicsiny átmérője mellett, ugyanakkora behúzási területűre készíthető, mint a 67 pólussarúk nélküli hosszabb mag. Ha elemi magokból rétegezeiten felépí-30 tett mágnesezhető testtel készült keretet, mely mágnesezhető test végei pólussarukhoz hasonló részekkel vannak ellátva, járművön, például repülőgépen rendezünk el, úgy előnyös, ha a keretet a jármű erreké-35 szült teknőjében helyezzük el. Hogy a keret a mágneses mező elegendő nagy részét felvegye, az azt befogadó teknőnek nagyméretűnek kell lennie. Ezenkívül a teknő falai és a keret között elegendő 40 nagy távolságnak kell lenni ahhoz, hogy a keret csekély eltolódásai ne okozzanak az induktivitásban észrevehető változásokat. Ilyen teknőméretek mellett a teknő felső nyílását a mágneses mezőnek a keret ál-45 tal való felvétele szempontjából csak roszszul használhatjuk ki. A mágneses mező tulaj donképeni koncentrálódása ilyen megoldásnál csak a teknő belsejében megy végbe, úgyhogy a teknő nyílásán a mező-50 sűrűség aránylag csak kicsiny. Ezeket a hátrányokat azzal küszöbölhetjük ki, hogy a keretet több, célszerűen két egymástól elkülönített, közvetlenül a jármű felülete mellett elrendezett, ahhoz sí-55 múló vagy pedig lapos kimélyítésben elrendezett és a jármű belsejével szemben villamosan vezető részekkel ernyőzött oly lemezekből építjük fel, amelyek mágnesezhető szerkezeti anyagból vannak, amelyeket a kerettekercset hordozó, ugyancsak 60 mágnesezhető szerkezeti anyagból készült mag egymással mágnesesen köt össze. A jármű belsejével szemben való ernyőzás végett a keret mágnesezhető magjától állandó távolságban fémlemezt rendeztünk 65 cl. Ezzel elérjük, hogy az ilyen keret beépítésekor annak következtében, hogy a keret és az ernyőző lemez közötti távolság mindenütt ugyanakkora, a keretekercselésben az induktivitás változása is állandó, 70 úgyhogy ez az állandó érték kezdettől fogva figyelembe vehető. Ha a rétegezett mágnesezhető lemezeket ilymódon közvetlenül a jármű felületének közelében helyezzük el, akkor a me- 75 ző koncentrálódása már ehelyütt folyik le, nem pedig a jármű belsejében, úgyhogy a felületnek az a része, amely a mágneses mező felvétele végett rendelkezésre áll, itt sokkal nagyobb mértékben használható ki, 80 mint az ismert elrendezéseknél. Oly irányzókeretnél, melynek menetei mágnesezhető magot vesznek körül, különös hátrányként jelenkezik a kerettekercselés induktivitásának fokozása, amely 85 nagyobb, mint légkeret esetén. Ez közvetlenül világos, ha meggondoljuk, hogy a tekercs minden egyes drótja körül kifejlődő saját mező részben a mágnesezhető magban halad. 90 Ezért az ilyen keretnél célszerű, ha a tekercsen belül és/vagy kívül üreges hengeralakú, villamosan vezető olyan testeteket rendezünk el, melyeknek átmérője körülbelül megegyezik a tekercs átmérő- 95 jével ós amelyeknek tengelyei a felveendő mező irányában feküsznek. A rövidzárlati áramok csökkentése végett ezeket a villamosan vezető testeket hasítékokkal kell ellátni, vagy úgy elrendezni, hogy azok 100 egymást szigetelten átlapolják. Ha egyes testekből álló rétegezett, mágnesezhető magokat alkalmazunk, akkor ez a villamos ernyőzés egyidejűleg az egyes magok tartására használható fel. 105 A fent leírtak alapján készült szerkezet példákénti kiviteli alakjait a rajzban tüntettük fel. A 26., 27. ós 28. ábrák oly hengeres mag elrendezését tüntetik fel, amely tengelyirányban rétegezett egyes magokból no van. A 68 hivatkozási számmal a tekercselt szigetelőanyagból készült és a helytálló 69 tekercset hordozó csőalakú testet jelöltük. Ennek a testnek tojásdadalakú, tehát