127985. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés villamos rezgések átvitelére vagy erősítésére, különösen modulálására
127*85. ii zó detektorrendszernél az egész jelfeszültség (melynek ft valamely összetevőfrekvenciája) az elektronkitérítés vezérlésére használható fel, mimellett élesen hangolt 5 áramkörelrendezést alkalmazhatunk, hogy a jelből az (f2 frekvenciájú) hordozófeszültséget kiválasszuk, melyet azután az 'elektronemisszió vezérlésére használunk fel. Ennél az alkalmazásnál az eleMtron-10 emissziót vezérlő feszültséget úgy állítjuk be, hogy az az elektronok kiterítését vezérlő feszültség hordozóösszetevőjével fázisban legyen és így a hangfrekvenciájú jel eredeti hullámformáját visszaadjuk. Ha 15 ez a fázisösszefüggés fennáll, akkor valamely vett, rendes kétoldalsávú jel két oldalsávjának hatásai teljes mértékben összegeződnek, amivel a legnagyobb érzékenységet érjük el. Az elektronemissziót ve-20 zérlő feszültségnek és az elektronok kiterítését vezérlő feszültség hordozó összetevőjének kombinációja szintén a legnagyobb' • egyenfeszültséget fogja adni (mely nulla frekvenciának felel meg). Ezt az egyen-25 feszültséget valamely önműködő erősítésszabályozó rendszerben szabályozásra használhatjuk fel. Homodin detektorrendszerben, melynél a jel hordozófrekvenciájával egyenlő frek-30 venciájú helyi rezgést keltünk, az elektronok kitérítésének vezérlésére az egész jelfeszültséget felhasználhatjuk és ekkor azj elektronemisszió vezérlésére a helyi rezgésből eredő feszültségei használjuk fel. 35 így e két vezérlőfeszültség fázisai közötti összefüggésnek, mint ezt az előző bekezdésben kifejtettük, az ott részletezett eredő működést kell létrehoznia. A két megelőző bekezdésben leírt ei-40 rendezések lineáris detektorhatást szolgáltatnak és így a nem lineáris detektorok torzítását (még a négyzetes törvényű típusúét is) kiküszöbölik. Ezek különösen oly jelek egyenirányításánál hasznosak, 45 melyeknek csak az egyik oídalsávját viszik át, minthogy ezeket a jeleket még a szokásos lineáris önegyenirányitó detektor is önmagában véve torzítja, hacsak a hordozóösszetevő az oldalsávösszetevőkhöz ké-50 pest nem rendkívül nagy, minthogy az egyenirányítás azokban a közökben megy végbe, mikor a jelfeszültségnek bizonyos iránya van és ezek a közök az egyoldalsávű jelben nem egyenlők. Ez a hatás az 55 itt leírt berendezéseknél hiányzik, melyeknél a hatásos egyenirányítás az elektronemissziót vezérlő feszültség következtében jön létre, melynek egymásután következő periódusai mind teljesen egyenlők. A leírt frekvenciaátalakító berendezések- 6o nek további és különleges alkalmazása a iszuperhelerodin vevőkészülékek önműködő hangolásszabályozása. Az elrendezés a jel egyen irányítására használt, fent leírt elrendezéshez hasonlít és csak abban tér el, g5 hogy az elektronemissziót vezérlő feszültség a középfrekvenciájú jelfeszültség hordozőösszetevőjére rendesen merőleges ahelyett, hogy azzal fázisban lenne. E feszültségek kombinációja egyenfeszültséget ad, 70 melynek értéke rendesen nulla, azonban a nullától az egyik vagy a másik irányban eltér, ha a két feszültség közötti fáziskülönbség 90°-lóI különbözik. Két esetet kell külön vizsgálnunk aszerint, hogy az elek- 75 tronemissziőt vezérlő feszültséget az élesen kiválasztott hordozóhullámból, vagy pedig valamely helyi homodin oszcillátorból vesszük le. Az előbbi esetben a most említett fáziskülönbség gyorsan változik, ha a 80 középfrekvencia az élesen hangolt áramkör önfrekvenciájától eltér és az így kapott egyenfeszültség a szuperheterodin oszcillátor oly vezérlésére alkalmazható, melyével a középfrekvencia az önfrekvenciá- 85 val gyakorlatilag egyenlővé tehető. Az utóbbi esetben a kapott egyenfeszültséggel a heterodin oszcillátor fázisa úgy szabályozható, hogy az említett fáziskülönbség gyakorlatilag 90° legyen. Kívánatra az 90 előbb leírt frekvenciahelyesbítés ezzel a fázishelyesbítéssel kiegészíthető. Bár a fent leírt, javított elektronkisülési cső eg3'es foganatosítási alakjainál a vezérlőelektródákat és az anódákat csavarvo- 95 nalalakúak gyanánt írtuk le, magától értetődik, hogy azok más alakban is kiképezhetők. Így azok egymásbarakott központos, gyűrűalakú szakaszokkal vagy menetekkel is készíthetők, mely menetek 100 mindegyike egy síkban fekszik és mindegyik elektróda összes menetei azonos átmérőjűek. Természetesen ebben az esetben mindegyik elektróda több menetét egymással villamosan össze kell kötni. Ez 105 utóbbi vagy a csavarvonalalakú elemek meneti tetszőleges alakúak, pl. laposak vagy ellipszisalakúak lehetnek. Egy változatnál az egymásbarakott elektródapárok egysíkú szakaszokból állhatnak, úgyhogy 110 az egyik elektróda szakaszai a másik elektróda közel elhelyezett megfelelő szakaszaival váltakoznak, tízzel kapcsolatban magától értetődik, hogy az ebben a le-
