127965. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső
2 ' 3 2"fí«,~. elektróda való, amely célszerűen negál ív előfeszültségű és a szükséges szabályozófeszültséget úgy kapja, hogy egyenáramúiul a használatos hangolásjelző eltérítőéi eklrö-5 dájával van összekötve. A cső maximális meredekségét akkor érjük el, ha az; egész elektronáram az —SK— szekundérkatódára jut és a szekundérelektronok innen az —A— munkaanódára jutnak. Ezt viszont 10 akkor érjük el, ha a —Pj és P2 — eltérítőelektródák csak kis mértékben negatívak és a —P3 — eltérítőelektróda csak kismértékben pozitív. Ha a szabályozófeszültség változása következtében a —P1 és P 2 — elek-15 tródák egyre .negatívabbakká válnak, a —Ps — elektróda pedig egyre pozitívabbá válik, akkor a primer elektronok először részben, azután azonban egészben a—BG— fékezőrácsra, illetve esetlegezen át az—A— 20 anódával az —AV- rácsok útján vezetőileg összekötött tömör —AA— elektródára, azaz közvetve, de az —SK— elektródára való felcsapódás nélkül, az —A— anódára jutnak, vagyis az elektronáramnak a sze-25 kundéremisszió folytán történő sokszorozása megszűnik. Ha a —P1 és P 2 — elektródák igen nagy mértékben negatívakká válnak' és a —P3 — elektróda igen nagy mértékben pozitívvá válik, akkor a —B, és 30 Bo— elektronpályák már olyan görbék lesznek, hogy az elektronok először részben, majd egészen a —HA— segédanődára jutnak. A meredekség az utóbbi esetben maximális értékének igen kis részére (például 35 1/100—1/1000 részére) csökken. A —BG— fékezőrácsnak emellett az a feladata, hogy megakadályozza a szekundéi-elektronoknak a —HA— segédanódáról az —A— munkaanódára való jutását. Az —S3 és S 3 — ár-40 nyékolóelektródák az elektronáram nyalábosítására valók, abból a célból, hogy az —S1 — árnyékolóelektródát, illetve, a—P3 — eltérítőelektródát lehetőleg ne érjék elektronok. Önmagában véve azonban az is le-45 hetséges, hogy az —S2 és S 3 — elektródákat is felhasználjuk a szabályozásra. Azt tapasztaltuk, hogy az ilyen, elektronsokszorozóelektródákkal ellátott nagy meredekségű erősítőcsöveknél, főleg igen rö-50 vid, pl. mintegy 20 m hullámhossz alatti, hullámoknak megfelelő rezgésszámú váltófeszültségek velük való erősítése esetén a bemenő- és kimenőkörök között igen hátrányos csatolás keletkezett, mély begerje-55 dési veszéllyel jár. E jelenség oka abban rejlik, hogy a katódakivezetés önindukciója csatoló impedanciát képez a cső be- és kiin.'iiőkörei között, mimellett a visszacsatolás útját a katóda és rács, illetve az anóda és katóda közötti kapacitások alkotják. 60 Azt találtuk, hogy e hátrányt kiküszöbölhetjük, ha a kapacitások legalább egyikét, előnyösen az anóda és katóda közti kapacitást messzemenően (azaz 0,3 pF alá) csökkentjük azzal, ha mindazokat az ár- 65 nyékolőelektródákat, melyeket egyenáramúan a katódával kell összekapcsolni, illetve katódpotenciálon vagy ennek nagyságrendjében levő potenciálon kell tartani és melyeknek az anódához képesti ka- 70 paritása már számottevő (azaz 0,2 pF fölötti), külön-külön kivezetésekkel latjukéi. Ezeknek az elektródáknak a katódával való esetleges összekapcsolása tehát a találmány szerinti csőnél csak a csövön kívül 75 történik. A fenti példánál ilyen külön kivezetéssel elsősorban az —S\— árnyékolóelektróda látandó el, mert ennek kapacitása nagy az anódhoz képest, minthogy közöttük árnyékolórács nincs. Ezzel szemben 80 az —S2 és S 3 — elektródáknál, noha ezek külön kivezetéssel adott esetben szintén előnyösen láthatók el, e külön kivezetés nem feltétlenül szükséges, hanem ezek egymással a csőben kapcsolhatók össze (mint- 85 hogy egyenlő váltóáramú és egyenáramú feszültségen kell őket tartani) és így kapott közös áramhozzávezelőjük útján esetleg magában a csőben is kapcsolhatók a —K— katódához. A —Gx — vezérlőrácsnak 90 ugyanis a —K— katódához képest amúgy is igen számottevő (néhány pF-nyi) kapacitása van, az —S2 és S 3 — elektródák és az —A— anód közt pedig a pozitív feszültségű —At — árnyékolórács fekszik, 95 miért is ezeknek az —S2 és S 3 — elektródáknak az anódához képesti kapacitása csekély. Nyilvánvaló, hogy- fenti felismerésünkön alapuló találmányunk a fenti példára kor- 100 látozva nincs, hanem más szerkezetű csöveknél, melyek adott esetben egynél több erősítőfokozattal is rendelkezhetnek, szintén előnyösen használható. Szabadalmi igénypontok: 105 1. Elektroncső erősítési célokra, szekunderemissziós elektronsokszorozásra való egy vagy több elektródával, melyet az jellemez, hogy azok az árnyékoló elektródái, melyeknek a munkaanódához ké- no pesti közvetlen kapacitása 0,2 pF-nál na-
