127963. lajstromszámú szabadalom • Nagyteljesítményű csiszolópapír és csiszolóvászon fa, lakk, bőr és más anyagok csiszolására

Megjelent 1941. ért október hó 1. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 127963. szám. ÍV/h/1. osztály. — H. 10S79. alapszám. Nagyteljesítményű csiszolópapír és csiszolóvászon fa, lakk, Mr és más anyagok csiszolására. Hadnagy Zoltán oki. vegyészmérnök, Paris. A bejelentés napja: 1939. évi augusztus hó 24. Puha anyagok, mint fa, bőr, gumi stb. csiszolására ma rendesen enyvvel papírra vagy vászonra ragasztott homok, üveg, gránát, korund és sziliciumkarbidszemcsé-5 ket alkalmaznak. Az így készített csiszolóiáruknak van egy nagy hátrányuk: a csiszolás következtében az alkalmazott ásványi anyagoknak a csiszolásra alkalmas élei letöredeznek és a letompult csiszolóválti iszon vagy papír már nem bír a csiszolandó anyagba hatolni, hanem csiszolás helyett csak súrlódást eredményez, minek következtében meleg fejlődik annyira, hogy úgy a csiszolandó anyag, mint a csiszolást vég-15 ző papír vagy vászon elszenesedésnek in-Idul, füst és kellemetlen szag, esetleg tűz keletkezik. E mellett lényeges, hogy se a használt kötőanyagok — rendesen enyv- , Se a csiszoló anyagok — ásványi termékek 20 — nem jó hővezetők. A találmány szerinti csiszolópapír vagy csiszolóvászon fontos haladást jelent az eddig használt csiszolóárukkal szemben. Csiszolószemcséül nem ásványt, hanem finom-25 ra tört, speciálisan készített acélt, öntöttvasat, szöget, vékony vasat vagy acéllemez istb. darabokat alkalmaz. E fémcsiszoló szemcsék kiválóan vezetik a hőt. Az öntöttvas szemcse kb. öt-hatszor lassabban 30 tompul el, mint a jóminőségű korund. E két körülményt szem előtt tartva, az ilymódon előállított csiszolószalag öt-tízszer tartósabb és hatásosabb, mint a jelenlegi. E szentesek felerősítésére bármely hasz-35 nált kötőanyag megfelel, így az állati enyv is. Miután azonban fémekre általában nem alkalmas kötőanyag az enyv és könnyen is ég, sokkal inkább megfelelnek a műgyantákból készült kötőanyagok. Alkalmas kötőanyagok a fenol-formaldehid vagy 40 krezol-formaldehid bázisú kötőanyagok vagy ezek keverékei, közönségesen »bakeliteknek« is nevezik őket, E kötőanyagok! hátránya, hogy csak az úgynevezett A állapotban lehet gépeken való ragasztásra al- 45 kalmazni. A terméket azonban utólag jszái irító berendezéseken 110 fokra kell hevíteni, hogy a műgyanta az A állapotból ia, C állapotba átmenjen és így megfelelő szilárdságú kötőanyagot eredményezzen. 50 A feltaláló erre megfelelőbb műgyantát alkalmaz. A furfuril-alkoholnak, ennek a még alig ismert anyagnak használja fel azt a tulajdonságát, hogy savak jelenlétében azonnal, hő alkalmazása nélkül is, polime- 55 rizálódik és gyantaszerű alkalmas kötőanyagot eredményez. Lehet a furfuril-alkoholt teljesen magában alkalmazni. Lehet azonban keverni fenol, krezol-formaldehid gyantákkal. Fontos körülmény, hogy a fe- 60 nolok, krezolok és az alkalmazott savak megtámadják a fémszemcse felületét, ami közvetlenül is látható, mert a víztiszta fenol-formaldehid gyanta a fémmel érintkezve, azonnal sötétszínűvé lesz. A megtá- 65 madott fémszemcse felületére e műgyanta anj^agok sokkal erősebben tapadnak, mint az állati enyv. A furfuril-alkohol polimerizálása által nyert műgyanta anyagok feleslegessé teszik a költséges szárító béren- 70