127959. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyantatartalmú fa feltárására vízálló rostanyaglemez készítése céljából

Megjelent 1941. évi október hó 1. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIEOSAG SZABADALMI LEIRAS 127959. szám. IV/h/i. (VIII/c, XVIII/b.) osztály. — B. 14975. alapszám. Eljárás gyantatartalmú fa feltárására vízálló rostanyaglemez készítése céljából. Basler Hermann gyáros, Berlin-Dahlem. A bejelentés napja: 1940. évi decamber hó 21, Vízálló roistairyaglemezek készítéséhez még nagy mértékben fás rostokra van szükség. Ilyeneket csak úgy nyerhetünk, ha csekély töménységű, azaz nagy meny-5 nyiségű lúggal dolgozunk, aminek viszont áz a hátránya, hogy a nyersanyag értékes része, elsősorban a vízálló rostanyagle­mez készítéséhez szükséges gyanta, elvesz­het. 10 A találmány célja e hátrány kiküszöbö­lése és oly eljárás létesítése, amelynek ré­vén a fa gyantatartalmú részeit teljes mér­tékben meg lehet tartani és közvetlenül fel lehet használni vízálló rostanyaglem e-15 zek, pl. építőlemezek készítésére. A találmány szerint a fát rostjainak messzemenő kímélése mellett durva gépi úton, pl. forgácsolással felaprózzuk, gyan­tatartalmának megfelelő mennyiségű lúg-20 gal és a foszlatóban vagy a kádban szük­séges vízmennyiséggel felfőzzük, a főzött anyagot a lúggal együtt foszlatóba vagy kádba helyezzük s ebben a gyantaszappa­nokat, fémsók hozzáadása mellett, ismert 25 módon rögzítjük a rostokon. A papírgyártás terén ismeretes a fa sejt­anyagának oly utókezelése, a foszlatóban vagy a görgős-járatban, amellyel a sejt­anyagban még megmaradt gyantát a pa-30 pír enyvezése céljára felhasználhatóvá te­szik. Emellett azonban a fának az utó­kezelést megelőző kezelése folytán, amely a papirosrost termeléséhez szükséges nagy töménységekkel való dolgozást és a sejt-35 anyagnak a főzést és a lúg eltávolítását követő mosását foglalja magába, a fa gyan­tatartalmának túlnyomó része kimosódik. Ennélfogva az ismert eljárás, amely csak papirosrost termelésére van hivatva s amelynek során a faanyagot a .foszlatóban 40 hideg lúggal kezelik, semmiképen sem al­kalmas vízálló rostanyaglemezek, pl. épí­tőlemezek készítéséhez használható, még erősen fás rost előállítására. Ily rost előállítása céljából a gyanta- 45 szappant, az ismert eljárásokkal ellentét­ben, nem engedjük le a főzőből, hanem összegyűjtjük a lújgot s a rostanyagnak ké­sőbbi előkészítésekor a foszlatóban folya­dékként alkalmazzuk, mimellett megfelelő 50 mennyiségű alumíniumszulfát hozzáadása révén az egész gyantaszappant kicsapatjuk a rostra. Sejtanyagnak fából való előállítására szolgálói más ismert eljárás szerint a fel- 55 aprózott fát nyitott kádban forró szikső­lúgban áztatják, aztán evvel a lúggal együtt egy edényben nyomás alatt főzik s az így nyert faan3'agot a főzőlúggal együtt lehű­tik. A lúgot azután kiöntik s az edény- 60 ben maradt pépet kimossák. Az egész el­járást úgy folytatják le, hogy a gyanták nem tapadhatnak a rosthjoz[ s a víz ennél­fogva a gyantát teljesen elviszi. Ez az is­mert eljárás sem alkalmas tehát arra, hogy 65 a fa egész gyantatartalmát visszanyerjük s felhasználjuk vízálló rostanyaglemezek készítésére. A találmány szerint a fát durva gépi úton aprózzuk fel, hogy a rostokat lehető- 70

Next

/
Thumbnails
Contents