127949. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kenőolajok előállítására

2 12 7949 kekkel hozzuk össze. E mellett a különben már a kihasznált katalizátor újból nagy kondienzáláisi képességeket mutat, úgyhogy ugyanazzal a katalizátormennyiséggel a 5 kondenzálási hőmérséklet mindenkori fokozása mellett más összetételű krakkolási termék alkalmazásával a kondenzálási reakcióknak újabb sorozatát foganatosíthatjuk. 10 Az eljárást az alábbi példák alapján kívánjuk közelebbről magyarázni: 1. Példa: A kondenzálási reakciókhoz 0,684 (20°) 15 sűrűségű, 53,3o/o telítetlen szénhidrogéntartalmú, krakkolással előállított benzint alkalmaztunk. 1000 g ilyen, krakkolással előállított benzint közönséges hőmérsékleten (20°) 21 óra hosszat 50 g friss, vízmen-20 tes alumíniumkloriddal hoztunk behatásra. Befejezett reakció után a reakciókeverék két rétegre vált külön, melyből a felső, a benzinréteg, a kondenzálásnál képződött kenőolajat tartalmazza. Ezt a bénzinréte-25 get az alsó, alumíniumkloridot, valamint álumíniumkloridnak kettős vegyületeit tartalmazó rétegtől különválasztottuk. A katalizátorréteg súlya az első reakció után 255 g volt, míg a benzinretegből desztillá-30 lássál 473 g kenőolajat kaptunk. A különválasztott katalizátörréteget újból 1000 g, az előbbivel azonos krakkolással előállított benzinnel kb. 24 óra hosszat 55°on behatásra hoztuk. A befejezett reakció után 60 a reakciókeverékből különváló katalizátorréteget minden esetben ugyanabból a krakkolással előállított benzinből 1000 g — 1000 g-mal mindig 24 órán át 90°, 120° és 140°on behatásra hoztuk. A második — ötödik 65 reakcióban kapott kenőolajmennyiségek 533 g, 436 g, 620 g, illetőleg 718: g voltak. Az ötödik reakció után a 437 g súlyú különválasztott katalizátorréteghez 10 g friss, vízmentes alumíniumkloridot adtunk 70 és azonos módon ugyanabból a krakkolással előállított benzinből 1000 — 1000 g-mal behatásra hoztuk, amikor is a reakciókat ismét közönséges hőmérsékleten kezdhetjük, így az utána következő kondenzálási 75 reakciókat 20°, 55°, 90° és 120°-on foganatosítottuk. A kilencedik és tizenkettedik reakció után a különválasztott katalizátorréteghez ismét mindenkor 10 g friss, vízmentes alumíniumkloridot adtunk és a ti- 80 zedik — tizenkettedik reakciót 20°, 55°, illetőleg 90°-on és a tizenharmadik és tizennegyedik reakciót 20°, illetőleg 55°-on foganatosítottuk. 80 g alumíniumklorid alkalmazásával összesen 6,66 kg kenőolajat 85 kaptunk. Az egyes kísérleti adatokat az alábbi táblázat tartalmazza: 35 40 1. reakció 2. reakció 3.'reakció 4- reakció 5. reakció Katalizátormennyiség a reakció előtt 50g AlCIs 255g 347g 497g 493g Kátalizátorréteg a reakció után . . 255g 347g 497g 493g 437g Hőmérséklet 203

55° 90° 120° 140° Reakcióidő 21 h 22^ 21 h 23h

24^ Alkalmazott benzimmannyiség . . 1000g 1000g lOOOg 1000g 1000g Kapott kenőolájmennyiség 473g 533g 436g 620g 718g 6. reaKció 7. reakció 8. reakció 9. reakció 90 95 45 50 Katalizátorrneninyiség a reakció slőtí 437g+10gAlCl3 941g 767g 870g Katalizátorréteg a reakció után . . 941g 767g 870g 822g Hőmérséklet 20° 55° 90° Í20° Reakcióidő 24h 24h 24h 20^ Alkalmazott benzinmennyiség • . . 1000g 1000g 1000g 1000g Kapott kenőolajmenny'iség ..... 292g 587g 475g 475g lO.reakció 11.reakció 12.r©akció13.reakció 14.reakció Ka ta I i zato rme mny i s ég Katalizátorréteg a ,r Hőmérséklet Reakcióidő Al'kalmazott benziimmsony i ség a reakció előtt 822g+10gAlCl3 akció után . . 924g 20° ...... 22h 1000g Kapott kieinőolájmieinnyiség 453g 55 2. Példa: Krakkolással előállított benzin 0,708 sűrűségű és 33,4o/o olefin tartalmú frakcióját 888g 924g 895g -{-lOgAlCfc 1041g 895g 888g 1041g 1108g 55° 90° 20° 55° 24h • 24h 24^ 24h lOOOg 1000g 1000g lOOOg 540g 325g 412g 373g 100 105 110 öt egymásután következő reakcióban 5o/o friss, vízmentes alumíniumklorid katalizátormennyiségével fokozódó hőmérséklete-