127944. lajstromszámú szabadalom • Hidegkicserélő

2 12794 4. áramlási terekben helyet foglaló felület-,, részei úgy vannak kialakítva, hogy " a,z -;: áramló közeggél a lemezek anyaga nagy felületen érintkezzen, anélkül, hogy ezzel 5 az átáramlási ellenállás túlságosan megnövekedne.. A találmány szerinti hidegkicserélő tehát olyan alkatú, hogy csőszerű áramlási tereiben helyet foglaló, egyik térből a má-10 sikba átnyúló, egy vagy több fémtest alkotta egy vagy több külön hőátadó szervvel van ellátva, melyek az áramlási terekben fekvő részeiken megnövelt hőátadásúak, például áttört felületűek, és előnyö-15 sen olyan alkatúak, hogy bennük a hővezetés a csőszerű áramlási terek hossztengelyei irányában jóval kisebb mértékben mehet csak végbe, mint erre harántirányban. 20 Legnagyobb közegáramlásmenti hőáramlási ellenállást a hőátadó szervekben nyilván akkor érhetünk el, ha ezek folytonosságát ebben az irányban sűrűn és teljesen megszakítjuk, azaz ezeket a testeket 25 a csőszerű áramlási terek falain, e terek hossztengelyeire merőleges irányban, átnyúló fémdrótok vagy fémszalagok, azaz az áramlási terek hossztengelyei irányában keskeny fémlemezek alakjában alkal-30 mázzuk, és fémes falú áramlási terek esetén e fémes falakon azoktól esetleg még hőszigetelten is vezetjük ál. Minthogy azonban az ilyen kivitel a gyakorlatban kissé bonyolult és drága és a hossztengelymenti 35 hőáramlás ily nagj^mérvű megnehezítésére rendszerint nincs is szükség, a találmány szerinti hidegkicserélőt célszerűen úgy alakítjuk ki, hogy hőátadó szervei az áramlási terek hossztengelyei irányában is össze-40 függő fémlemezek, melyek azonban az egyes áramlási terekben helyet foglaló részeiken harántirányú nyílásokkal vannak ellátva. Az ilyen kivitellel elérjük egyrészt azt, hogy a hideg vezetése hosszirányban 45 nagymértékben csökken, anélkül, hogy a harántirányú hidegvezelés gyakorlatilag számottevő mértékben csökkenne, és másrészt azt, hogy a hőátadó szervet alkotó fémlemezeknek az áramló közegekkel 50 érintkező felülete nagy mértékben megnő, és velük való érintkezésük igen bensőséges, azaz a hőátadás az áramló .közegek és a hőátadószerv között lényegesen jobb lesz. E felületnövelést természetesen más mó-55 don, pl. hullámosítással, stb. is elérhetjük. Ha az ilyen kivitelnél a szóbanforgó fémlemezeken azok részleges harántirányű , megszakítását elég sűrűn elrendezett és •: elég hosszú nyílások alkalmazásával végezzük és e nyílásokat célszerűen úgy alakít- 60 juk ki, hogy a lemezekből kilyukasztott vagy kisajtolt anyagrészek a lemezek anyagával fémes összeköttetésben maradva, abból kiálljanak, elérhetjük azt a kívánt célt, hogy a' hidegátadás túlnyomórészt a külön 65 hőátadó szervek útján történik és az áramlási tereket egymástól elválasztó falakon át történő hidegátadásnak a hőátadó fémlemezek útján történő hidegátadással szemben csak másodrangú szerepe lesz. 70 A találmány szerinti hidegkicserélő igen előnyösen készíthető abban a kivitelben, melynél azonos fémlemezdarabok alkotják több csőszerű áramlási tér határoló falainak részeit, azaz az egyes csőszerű 75 áramlási terekel egymáshoz tömítően il- • leszkedo fémlemezek zárják körül. Ez a kivitel olyan esetben, midőn a hűlendő és hűtött közeg nyomása közt különbség alig van és főleg ha e közegek azonosak, gaz- 80 daságilag és műszakilag már önmagában is egyaránt célszerű, de különösen célszerű a találmány szerinti hidegkicserélő esetén, mert a külön hőátadó szerveknek igen olcsó és biztos kialakítását, elrendezését, il- 85 letve az áramlási terek falain való átvezetését teszi lehetővé. Ezért a találmány szerinti hidegkicserélőt részletesebben alantiakban a csatolt rajzzal kapcsolatban olyan foganatosítási 90 alakjában ismertetjük, melynél mind a hőátadó szerveket, mind a csőszerű áramlási terek falait fémlemezek alkotják. A rajzon az 1. ábra a hidegkicserélő vázlatos részié- 95 ges keresztmetszete, a ; 2. ábra az 1. ábra A—A vonala menti •metszet, a 3. ábra a 2. ábra B—B vonala menti részleges metszet. 100 A rajzon látható hidegkicserélő áramlási tereit a rajzon látható alakúra hajlított —1, 2, 3 és 4— fémlemezek zárják körül, mégpedig az —I, IV és VII— tereket az —1 és'2— a —II és V— tereket a —2 és 105 3—., a —VIII, III és VI— tereket pedig a —•3 és 4— fémlemezek. Az —I, IV és VII— tereket egymással thermikusan a külön hőátadó szervet alkotó —5— fémlemez, a —II és V— tereket a —6— fémlemez, a 110 —VIII, III és VI— tereket pedig a —7— fémlemez köti össze. Az —5— fémlemeznek az —I— térben —5a és 5b—, a —IV— térben —5c és 5d—, a —VII— térben pe-