127925. lajstromszámú szabadalom • Kartotékszekrény

Megjeleni 1941. szeptember hó 15. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI RTROSAG SZABADALMI LEIRAS 127925. szám. IX/a/b. osztály. — H, 10811. alapszám. Kartotékszekrénv. Haberfeld Erwin Ottó igazgató, Berlin-Weissensee. A bejelentés napja: 1924. évi május hó 7. A gyakorlatban fontos, hogy lehetséges legyen a szekrénytartalmat különböző szög alatt aszerint beállítani, vájjon a szekrény kezelője mellette áll, vagy ül, vájjon köz-5 vétlenül előtte van a szekrény vagy na­gyobb távolságban van, vájjon láióképes­sége rendes vagy hibás látású slb. Azon­kívül a könyvelésnél a kartotéktartalom meglehetős meredek helyzete előnyös, míg 10 az egyes számlák ellenőrzésénél nagyfokú ferde helyzete bizonyult igen előnyösnek, mert ekkor szükségtelen az összes számlá­kat a kartotékból kivenni, hogy azokat (t. i. a legalsóbb vonalig) áttekinthessük. A találmány kartoíékszekrény, melynél a szekrénytartalom tetszés szerint beállítha­tó, azonkívül gyors és kényelmes lapozást enged meg, amitől a kartoték használha­tósága nagy mértékben függ és azonkívül egyszerű, olcsó és jól kezelhető. A találmány lényege, hogy a szekrény­fenéken távolságtartó elemek vannak, me­lyek a támlemezek nagy mértékű kilendítő­sét engedik meg és hogy a támlemezek e 25 kilendítése a szekrényszél közelében tetszés szerint állítható támrúd segélyével, válasz­tás és célszerűség szerint, határolható. A rajz a találmány tárgyának két kiviteli pél­dáját tünteti fel: Az 1. ábra a kartotékszekrény metszete, a 2. ábra a—b vonala irányában, A 2. ábra metszet az 1. ábra c—d vo­nala irányában, a 3. ábra a közbensőfal nézete, a 4. ábra a rugózó támrúd metszete,, 15 20 30 az 5. ábra a második kiviteli alak met­szete a 6. ábra a—b vonala irányában, a 6. ábra metszet az 5. ábra c—d vonala irányában, a 7. ábra ehhez tartozó közbensőfal né­zete, a 8. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli alak távlati nézete elölről, a 9. ábra metszet a 8. ábra A—B síkjának irányában, midőn az iratok és a támleme­zek ferde helyzetbe vannak hozva. Az 1—3. ábra szerint a kartotékszek­rény —1— feneke sekély, —2— hornyok­kal van ellátva. E fenék fölött, megfe­lelő távolságban, —3— hosszlécek vannak, melyek szintén szekrénynek magasbbítoíl feneket szolgáltatnak. Az iratok e hossz­léoekig tolhatók a kartotékszekrényben. A 3. ábra az egyik 4— támlemezt példa­képen tünteti fel, melynek alsó részén az —ő— nyelvek vannak. Ezeknek hossza és elrendezése olyan, hogy azok a —3— lécek közötti résen átdughatok és a —2— hor­nyok egyikébe kapaszkodhatnak. E lécek magassága úgy van méretezve, hogy a tám­lemez —5--• léoei a hornyokba kapaszkod­nak és jelentékeny mértékben oldalt bil­lenthetők. A támlemez függőleges helyze­tében tehát a —3— lécek nem érintik * a támlemez felső —6— szélét, hanem kö­zöltük játék van (3. ábra). Ezért a Iám­lemezek jelentékeny mértékben előre és Hátra addig biJlenthetők, míg a —6— szél a —3•— lécen fekszik fel, anélkül, hogy az —5— léc a horonyból kiemeltetnék. 35 40 45 50 55 60 65 70 * Ez a nap az 5930/1939-. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmében a volt cssh-szlovák szabadalmi hivatalnál annak idején tett bejelentés napja.

Next

/
Thumbnails
Contents