127916. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poliamidek előállítására

2 12 7916. más alatt 285 C°-ra hevítettük. A meg öm­lött anyag viszkozitása mindinkább nö­vekedett. Két óra elteltével az edényt szo­bahőmérsékletre hűtöttük és a megömlött 5 polimert abból eltávolítottuk. Ez a szi­lárd anyag külsejében és tulajdonságai­ban hasonlított ahhoz a testhez, amelyei. hexametiléndiammoniumadipát hasonló körülmények között való hevítésével kap-10 tunk. Az ömleszlcssel dolgozó fonóeljá­rással vagy a nedves fonóeljárással ké­szült szálak hidegen való nyújtás után irányítható rostokat adnak. 2. "Példa: 15 Egy rész semleges ciklusos dinier hexa­melilénadipinsavamidel, melynek mólja két hexametiíándiamin- és két adipinsav­gyököl tartalmaz, 28 gyűrűben álló atomja vau és olvadáspontja 237 C°, alkalmas 20 'edénybe vi ltunk és a levegőt az 1. példá­ban megadott módon eltávolítottuk. Ez­után a nyomást 1 mm-re süllyesztettük és az anyagot 285 C°-ra hevítettük. A megömlött tömeg viszkozitása lassan nö-25 vekedett, míg két óra múlva a hevítést megszakítottuk. Szobahőmérsékletre való lehűléskor a polimert mint szilárd anya­got, mely minden tekintetben hasonlított a hexametiléndiammoniumadipátból készült 30 polimerhez, az edényből eltávolítottuk. A polimer belső viszkozitása 0,48 volt, amely legalábbis 3500 molekulasúlyt mutatott, míg az eredeti dimer belső viszkozitása 0,08 volt. 35 Sok cselben víz, alkoholok, glikolok, am­móniák, aminők, aminoalkoholok, egy és kétbázisos savak, oxisavak, aminosavak és hasonló' anyagok vagy e testek valamilyen kombinációjának a reakcióskeverékben, 40 akár csak igen kis mennyiségben való je­lenléte is, a poliamidnek a ciklusos amid­ből való keletkezését nagymértékben meg­gyorsítja. Ha szálképzésre. alkalmas poliamideket 45 kívánunk előállítani, úgy a szálképzésre alkalmas állapotot legegyszerűbben és leg­kényelmesebben azzal állapítjuk meg* hogy a megömlött polimert pálcával meg­érintjük, majd a pálcát ismét elhúzzuk. 50 E fokozatnak az elérése után tekintélyes szilárdságú és hajlékonyságú, összefüggő' szálat kapunk. Ezenkívül a szálképzésre alkalmas állapot, kissé körülményesebb módszerrel, a belső viszkozitás megfigye-55 lésével is megállapítható. A belső visz­kozitás fogalmát a 2.130.948. számú ame­rikai szabadalmi leírás határozza meg. A szálak továbbá hidegen nyújthatók, vagy­is azok a húzás irányában való igénybe­vétellel szilárd halmazállapotban, ros- 60 tokká húzhatók, melyeknek röntgensuga­rakkal való vizsgálata a rost tengelyirá­nyában fennálló molekuláris irányítást mu­tat. Ha olyan termékeket kívánunk, me­lyek rostokká jól alakíthatók át, akkor a 05 hevítést azon pont fölé kell folytatnunk, amelynél a belső viszkozitás 0,4. Rostok előállítására a legalkalmasabb belső visz­kozitás 0,5—2. Azok a hőmérsékletek, amelyeket a la- 70 lálmány szerinti eljárásnál alkalmaznunk kell, célszerűen a ciklusos amidek és a keletkezelt poliamid olvadáspontja fölöli és az alatt a hőmérséklet alatt vannak, amely a polimer túlságos mértékű hő- 75 okozía bomlásához vezet. A legkedvezőbb hőmérsékleti körzet általában 209 és 300 C° között van. A felhevítés időtartama tág határok kö­zött változna tik. Ez az időtartam függ a 80 hőmérséklettől és a kívánt végtermék tu­lajdonságától, valamint viszkozitásától. A találmány szerinti eljáráshoz alkalmas ciklusos amidek további példái a tetra­metilénszehacinsáV, hexametilénszehacin- 85 sav, dekametilénadipinsav, co-aminohepta­laktáni, m-aminooktalaktám, co-aminopen­tadekalaktám, co-aminohcxadekalaktám és co-a m inoheptad ekalaktám. A viszkozitást stabilizáló anyagokat, te- 90 hát olyan anyagokat, amelyek a polimeri­zálásnak kedvezőtlen fokig való előreha­ladását, mely kedvezőtlen mértékű polime­rizálás a fonási hőmérsékleteknél a visz­kozitás növekedését okozza, meggátolják, 95 a ciklusos amidekhez a polimerizálás köz­ben adagolhatunk. Ezekhez tartoznak di­aminek és kétbázisos savak, mint hexa­metiléndiamin és adipinsav, valamint kü­lönösen monofunkciós amidképzó' reakciós 100 alkatrészek, mint laurinsav, ecetsav és sztearinsav, ammóniák, buülamin és más monokarbonsavak és monoaminok cse­kély mennyiségei. A ciklusos amidek, amelyek a találmány 105 iszerinli eljárásnál alkalmazhatók, a gyű­rűben legalább 7 atomot tartalmaznak. A ciklusos amidek közül azok, amelyek leg­alább két amidcsoportot tartalmaznak, a legkönnyebben polimerizálnak. Ciklusos no amidek előállítására való kényelmes eljá­rás abban van, hogy alifás dikarbonsavat vagy annak valamely amidképző szárma­zékát, például egy észtert, mindegyik nit-

Next

/
Thumbnails
Contents