127915. lajstromszámú szabadalom • Vákuumtartó és hő iránt érzéketlen forrasztás, különösen villamos kisütőedényekhez és ehhez való forrasztóanyag

Megjelent t§4í-szeptember hő 15. MA6YA1 KIRiLÍI SZABADALMI BIEÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 127915. szám. Vll/d. osztály. —- L. 8224. alapszám. Yákuunüartó és hő iráni érzéketlen forrasztás, különösen villamos kisülőettéiiiyekhiez, és ehhez való forrasz tóanyag. C. Lorenz Aktiengesellschaft, Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja: 1940. évi október hó 15 — Németországi elsőbbs. 1939. évi október hó lé. 20 25 Nagy hőváltozásoknak kitett üvegössze­kötéshez vagy üvegforrasztáshoz, mint pl. a csatolt rajz szerinti, magas olvadási hő­fokú fémből készült 1 elektroncső 3 elek-5 Irodarendszerét hordozó, kerámiai anyagú ' 2 záróteslet tartó és a csövet tömítő 4 for­rasztáshoz, általában oly, nehezen lágyuló kemény üveget használnak, amelynek hő­kiterjedése csekély és amely ennélfogva 10 jól kötődik a magas olvadási hőfokú fém­hez. A kemény üvegből készült forrasztás jó hőterhelhetőségének másik oka, hogy az ily forrasztásban a kjs hőkiterjedés foly­tán a feszülések is kisebbek, mint nagy 15 hőkiterjedésíí lágy üvegből készült forrasz­tásban. Erősen táguló anyagokkal, pl. vassal vagy ötvözött acélokkal kapcsolatban a ne­hezen lágyuló kemény üvegek nem hasz­nálhatók, mert ki terjedési együtthatójuk görbéje erősen eltér a fémétöt. Arra kell tehát törekednünk, hogy oly üveget talál­junk, amelynek hoki terjedési görbéi inesz­szemenőleg egyeznek a fémével. Fémes ki­sütőedények üvegből készült forrasztásá­ban lökésszerű terhelések folytán ugrás­szerű hőemelkedések létesülnek, amelyek azonban teljesen hatástalanok, ha oly for­rasztóanyagot vagy üveghez hasonló tömí-30 tőanyagot használunk, amelynek átalaku­lási hőfoka oly alacsony, hogy az összes egymással összekötött anyagok hőkiterje­dése a környező hőmérséklet és az átala­kulási hőfok közötti hőmérsékletkörzethen 35 csekély. A forraszt óanyag átalakulási hőfokának alsó határát az üzemi viszonyok szabják meg; ez a hőfok általában nem lehet ala­csonyabb annál, amelyre a forrasztóanyag üzemközben felhevülhet. Mérvadó erre a 40 követelményre, nézve először is a gőznyo­más, amely csak az átalakulási hőfoknál alacsonyabb hőmérsékletnél hanyagolható el, másodszor a villamos vezetőképesség, amely az átalakulási hőfok túllépésekor 45 ugrásszerűen megnő, harmadszor pedig a nyúlósság, amely az átalakulási hőfok túl­lépésekor gyorsan csökken, úgyhogy bekö­vetkezhet annak lehetősége, hogy a külső légnyomás benyomja a forrasztóanyagol a kisütőedénybe. Ha nagyfokúan megterhelhető és hőnek ellenálló forrasztást kívánunk elérni, és a kiterjedési együtthatóra, illetőleg a magas olvadási hőfokra való tekintettel nem al­kalmazhatunk kemény üveget, akkor a ta­lálmány szerint oly forrasztóanyagot hasz­nálunk, melynek viszonylagosan alacsony -450 C°-nál, sőt előnyösen 400 C°-nál ala­csonyabb '— átalakulást hőfoka és rendkí­vül nagy — a hőtágulásnak legalább felére rúgó — törési tágulása van. Az átalakulási hőfok alatt a forrasztő­anyagként használt üveg rugalmassági ma­gatartása a Hook-féle törvényhez igazo­dik. Minél nagyobbá válik a törési tágulás a hőláguláshoz képest, annál nagyobb az üveg hőterhelhetősége. Minthogy feszülé­sek az üvegben csak az átalakulási hőfok alatt keletkezhetnek, a legnagyobb hőtá- 70 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents