127874. lajstromszámú szabadalom • Eljárás teljesítménykapcsolóknál az áram megszakításakor keletkező fényívek oltására

4 >tä4iföi megszakílófolyadékkal van töltve. A fo­lyadéktükrök a gőzkamrán belül és kívül egyenlő magasan állanak, mert a gőzkam­ra 32 nyílásán keresztül egymással össze-5 kötteléshen állanak. E nyílás előtt van a 33 visszacsapószelep beépítve, amely meg­akadályozza, hogy a folyadék a túlnyomás hatása a^att a gőzkamrából a kondenzá­ciós kamrába szoruljon. A 34 szorító a 10 helytálló érintkező áramliozzávezetése. Abban a pillanatban, amelyben a ki­kapcsolás folyamán a 29 kapcsolócsap a ! gőzkamra 30 nyílását elhagyja, a kon­denzációs kamrában a gőzök expandálnak. 15 A kondenzált folyadék> a kamra fenekébe összegyűlik és a legrövidebb úton vissza­térhet a gőzkamrába. A 23 kondenzációs kamra szigetelőanyag­ból is lehet. Ez esetben földdel szembeni 20 külön szigetelése, valamint a másik kap­csolópólushoz való külön átvezetőszigete­lő fölöslegessé válik. A kapcsolónak a 2. ábrán feltüntetett, egyszeri megszakílásos kiviteli alakjánál a 25 helytálló kapcsolórészt tartalmazó 20 gőz­kamrán a mozgatható 29 kapcsolócsaphoz való 28 vezetőberendezés van elrendezve; az áramot a 29 kapcsolócsaphoz a 35 szo­rítón át vezetjük és a gőzkamráról 31 30 szorítóval vesszük le. Ezzel egyszerű egye­nesvonalú áramvezetést értünk el. A találmány szerinti kapcsoló másik cél­szerű kiviteli alakját a 3. ábra szemlél­teti. Itt a főérintkező levegőben szakít meg, 35 míg a niegszakítóérintkezőket gőzkamrák veszik körül. A két kapcsolópólus itt is 40, 41 támszigetelőn van megerősítve, ame­lyek a maguk részéről 42 alaplemezre van­nak ráépítve. 43, 44 a két gőzkamra, 15, 40 40 a kapcsolócsapok, amelyek a kapcsoló 47 haránttartóján vannak megerősítve. A 18 kapcsolórúd alsó végén a 49 dugattyút hordja, amelyet nyomás alatt álló levegő mozgat, a kikapcsolt helyzetbe. 50 a nyo-45 móléghenger. A nyomólég az 51 nyomó­csonkon át lép be. A 48 kapcsolórúdon az 52 kapcsolóhíd kefe alakjában van megerősítve, amely az 53, 54 helytálló kap­csoiórészekkel a főérintkezőt alkotja. Az 50 áramot az 55 szorítón vezetjük be és az 56 szorítón ál vezetjük el. A 4. ábra a találmány további kiviteli, alakja, amelynél a gőz- és a kondenzációs: kamra egymástól elkülönítetten vannak el-55 rendezve. A gőzkamra 69 fémcsőből van, amelynek alsó végén 61 fedelet csavarok­kal erősítettünk meg. Ez a fedél a helyt­álló 62 érintkezőt hordja. A csésze alakú1 60, 61 szerkezetet 63 gyűrű tömíti. 64 a szigetelőanyagból való csésze, amely 65ta- 60 pasztással van a fémcsészében megerősít­ve. A gőzkamra 66 feneke célszerűen kie­ménypapírhoz hasonló anyagból készül. A gőzkamra fölött van a 67 tér, amelybe a gőz a mozgatható 68 kapcsolócsapnak a 65 gőzkamrából való kilépése után először behatol, E térnek oldalsó 69, 70 nyílásai vannak, amelyekhez a lulajdonképeni 75 kondenzációs kamrához vezető 71, 72 ve­zetékek csatlakoznak. A 67 térben, annak 7®< feíjső végén, hőálló 74 szigetelődarab van megerősítve. A leírt berendezés működési módja a következő: Rövidzárlat felléptekor a 75 kapcsolóhíd a mozgatható 68 kapcsoló- 75 csappal felfelé mozdul és a folyadékban fényívet létesít, amely gőzfejlesztéstokoz-Miután a 68 csap a 66 fenékből kilépett, a gőz a 69, 71 és 70, 72 /csöveken át a 73 kondenzációs kamrába áramlik. A 8* 76 nyílást azonban a 68 kapcsolócsap egyelőre még zárja. Csak miután a kap­csolási és kondenzációs folyamat már le­játszódlak, lép ki a 68 kapcsolócsap a 78 nyílásból, úgyhogy a kapcsolókamra 85. és a 68 kapcsolócsap között kúszópálya­n vent es szigetelő légszakasz létesül. Szabadalmi igéníjponíol'-1. Eljárás teljesítménykapcsolóknál az áram 90 megszakításakor fellépő fény ívek oltásá­ra, melyre jellemző, hogy a kapcsoláskor keletkező fényívet folyadékot tartalma­zó kapcsolőkamrán belül létesített, ug- -rásszerű nvomáscsökkenéssel oltjuk. 95 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foga­natosítási módja, melyre jellemző, hogy a fényív oltását okozó nyomáscsökkenést a kapcsolókamrábaii akkor létesítjük, amikor a fényív egy részét elgőzölögtet­hető folyadék veszi körül. 100 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljá­rás foganiatosítási módja, melyre jel­lemző, hogy a kapcsolókamra, amely a helytálló érintkezőt körülveszi és amely­ben a fényív oltása végbemegy, a kap- 105 csolófolyadékból fényív behatására lé­tesített gőzök expandálásával, oly fo­lyadékmentes tér felé nyílik, amelyben a nyomás az oltás folyamata alatt ki­sebb, mint a kamrában levő nyomás. 110 4. A 2. igénypont szerinti eljárás fogania­tosítási módja, melyre jellemző, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents