127874. lajstromszámú szabadalom • Eljárás teljesítménykapcsolóknál az áram megszakításakor keletkező fényívek oltására

-7 2 '» -,: ,, . • 4

2W* tienzálódás az áramnak a nullpontöli való átmenetében következik be, akkor a visszatérő gyujlófeszültség már nem létesíthet áramot. A jelenség ia gőz hűtőba-5 tásával is magyarázható. Különféle kísérleteknél úgy tűnt, hogy az elgőzölgött folyadékoknak a fényív, vagy legalább a fényív egy részének közelében való jelenléte a nyomáscsökken léskor az oltás fo-10 Íjamat át különösen Lámogalja. Például elképzelhető, hogy a jó oltás nem annyira a régi, a fényív melegével fejlesztett, nagy sebességgel expandáló gőztől ered, hanem az új alacsonyabb hőfokú gőztől, amely 15 minden külső melegbevezetés nélkül, egyedül a nyomáscsökkenés folytán, a fényívet körülvevő forró folyadékból, tehát az áramnak a millpontoii való átmenete közben is a fényív közvetlen szomszédságában 20 fejlődik. A fényívtérbe jutó, alacsonyabb hőfokú gőznek az ia tulajdonsága, hogy a fényív pályájának átütéssel szembeni szilárdságát igen gyorsan felfokozza. A hirtelen nyomáscsökkenéskor a gőz 25 expandál, azaz fajlagos térfogata nő. A gőztérfogat e növekedésével ugyan rendszerint, ha a gőzt ehryetetéssel, vagy más hasonló módon el nem távolítjuk, az abszolút gőztérfogat nagyobbodása, tehát a 30 gőznek a kapcsolókamrából való kilépése jár együtt, amit az ismert kapcsolóknál arra használnak fel, hogy a fényívet a kamrából kifújják. Ezt azonban az ismeretes kapcsolókkal ellentétben, a talál-35 inány értelmében fényívoltásra nem használjuk, hanem iá fényív oltása lényegileg a kapcsolókamrán belül megy végbe. Ezzel például az olaj kapcsolónál a kapcsolókamrán kívülfekvő szigetelő folyadék-40 test fölöslegessé válik. Ez utóbbi a lehetőleg ugrásszerűen végbemenő oltó expanzió létesítése szempontjából még káros is. Eléggé ugrásszerű nyomáscsökkentést csak akkor kapunk, ha a kapcsolókamra nyí-45 lásáhan torlódás nem létesül, ha tehát a nyílás előtt lehetőleg kevés folyadék van. Az ismert olajkapcsolók, amelyeknél a kapcsolókamrák mélyen az olajtükör aljalt fekszenek, vagy az ismert vízkapcso-50 lók, amelyeknél a kapcsolókamra gyakorlatilag zárt iclőkamrába torkol, vagy állandóan folyadékkal töltött hosszú csövet alkot, csak a gőzfejlesztés mechanikus hatásával dolgoznak, a fényívet azonban nem 55 ugrásszerű nyomáscsökkentéssel oltják. A találmány szerint tehát a kapcsolókamrát a fényívet kioltó nyomáscsökkenlés létesítése végett, előzetes gőzféjlesztés ulán. lényegileg folyadékmentes tér felé, például a szabadba, nyitjuk, amelyben a 60 nyomás az oltófolyamat közben lényegesen kisebb, mint a kapcsolókamrában. A kapcsolókamrát fényívvel való gőzfejlesztés közben cégszerűen a kapcsolókamrát megtöltő folyadékkal gyakorlatilag tömító'en 65 zárjuk el, majd ezután hirtelen a környező kisnyomású tér felé nyitjuk, hogy a gőz (expanziója eléggé ugrásszerűen menjen végbe. Az expanzió kezdeti nyomását, a kapcsoló-kamra térfogatát, valamint kilé- 70 pőnyílását lehetőleg hirtelen lefolyású nyomáscsökkenés létesítésére alkalmasan kell megválasztani. A találmány szerinti kapcsoló az ismert teljesítménykapcsolókat messze túlszar- 75 nyalja. A legnagyobb teljesítmények megszakítására szerkeszthető és sokkal kisebb, mint az ismert nagyteljesítményű olajkapcsolók. A kapcsolófolyadék, valamint a fejlesztett gőz mennyisége a mai olajkap- 8

^ csolőkéhoz képiest igen kis mértékre van korlátozva. Ha kapcsolófolyadékul olajat használunk, elmarad a nagykiterjedésű kapcsolólűz veszélye. Kapcsolófolyadékul azonban nem kell olajat vagy más nagy- 85 mértékben szigetelő folyadékot használnunk, hanem a találmány céljára különleges folyadékok is alkalmasak, amelyeknek gőzei a fényív behatása folytán csak lehetőleg kismértékben bomlanak, amelyek te- g0 hál. gőzállapoíban maradnak. Különösen értékes megoldást kapunk, ha a fényív oltására nem égő folyadék expandáló gőzét, például vízgőzt vagy más hasonló közeget használunk. A találmány szerinti g5 szerkezetnél nem kell szigetelő kapcsolófolyadékot használnunk, hanem előnyösen félvezető kapcsolófolyadékokat is alkalmazhatunk. A kapcsoló ily elektrolitikus kapcsoló-folyadékokkal közönséges üzem- 10

o szerű kapcsolásoknál, ahol tehát túláramot nem kell lekapcsolni, elleiiálláskapcsoló módjára működik, anélkül, hogy fényív képződnék. A víz és sok vizes oldat nem égő és egyidejűleg félvezető folyadék. 10

5 Az új kapcsoló építési módja egyes részleteiben ismert kapcsolóknak megfelelő lehel, de az átvett jellegzetes részeknek itt az új oltóelv szerint és az annak megfelelő elrendezés és méretezés szerint más no a működésmódja és a jelentősége. A kapcsolókamrának a fényívet oltó, expanzió szempontjából mérvadó gőzkilépő-