127859. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső, mely erősítésre, egyenirányításra vagy rezgésgerjesztésre alkalmas

2 127858, rács árama és az anódáram közötti viszony állandó maradjon. E felfelel kielégítése többféle módon le­hetséges. 5 Az egyik megoldás abban van, hogy a védőrács huzaljait úgy rendezzük el, hogy azok ugyanabban az irányban haladjanak, amelyben az elektronok halmozódási he­lyei a vezérlőrács feszültségének változa­tó sakor vándorolnak. Ha a két támasztékkal hordozott vezérlőrács a hengeres katódát önmagában ismert .módon koaxiálisán és csavarvonal alakjában veszi körül, akkor a vezérlőrács meneteinek síkjai a katóda 15 tengelyére közel merőlegesek; a vezériő­xács lencsehatása azt okozza, hogy az elek­tronpályák a vezérlőrács és az anóda kö­zötti térben összetartanak és az elektronok gyújtópontokhoz hasonló halmozódási hc-20 lyei oly egyenesen fekszenek, mely a ka­tóda tengelyével párhuzamos. A vezérlő­rács feszültségeinek változásakor e gyújtó­pontok ezen az egyenesen és a kalódáu ál menő síkban tolódnak el, nem pedig 25 oldalirányban. Ha tehát a védőrácsot al­kotó elektródát úgy képezzük ki és úgy rendezzük el, hogy annak huzaljai a ka­tóda tengelyével párhuzamosan haladnak, akkor az elektronok halmozódási helyei-30 nek eltolódása a védőrács áramára nem fejt ki hatást. Ha az elektronok halmozó­dási helyei közvetlenül a védőrács pálcáira esnék, akkor a védőrács által felvett elek­tronok száma állandó marad, mert a gyüj-35 tópontok a rácspálcákon fel- és lefelé ván­dorolnak, azonban azokat nem hagyják el. Ha a csomóvonal valamely rácshuzalon kívül fekszik, akkor mindegyik halmozó­dási pont mindig a rácshüzal mellett ma-40 rad, akkor is, ha az elektronok halmozó­dási helyei eltolódnak és így a védőrácsra kifejtett influenciahatás is változatlan ma­rad. Különösen alkalmas csőszerkezetet ka-45 punk akkor, ha hengeres katódát alkalma­zunk, melyet a vezérlőrács csavarvonal^ alakban vesz körül, a védőrács pedig ho­morú oldalukat a katóda felé fordító két oly bádogból van, amelyek a katódától 50 két oldalt vannak elrendezve és amelyek között mindegyik .oldalon legalábbis egy, a katődával párhuzamosan haladó rács­huzal fekszik. Az anóda önmagában is­mert módon a többi elektródát egészben. 55 vagy részben veszi körül. Ilyen kiviteli alakot mutat az 1. ábra metszetben. E megoldásnál K a katóda, G a katódát körülvevő vezérlörács, mely csa­varvonalalakú, míg a védőrács két S bá­doglemezből van, melyek homorú oldalú- 60 kat a katóda felé fordítják és a két bádog­lemez között a katóda mindkét oldalán ugyancsak a "védőrács részét alkotó S hu­zalok vannak. Másik kiviteli alakot tüntet fel a 2. ábra, 65 amelyben az egyes elektródákat ugyan­azokkal a betűkkel jelöltük, mint ame­lyeket az 1. ábrában alkalmaztunk. A G vezérlőrács a katődával párhuzamos huza»­lokból vagy bádogszalagokből van, míg az 79 S védőrácsot, mint spirálisalakú rácsot ké­peztük ki. A rács tojásdadalakú kereszt­metszete a rácsot tartó, oldalt elrendezett huzalokkal együtt azt okozza, hogy az elek­tronáram két szektorba tömörül össze, 75 mely szektorok nyílásszöge a vezérlőrács feszültségétől függ. A védőrács árama és az anódáram közötti viszonyt a nyílásszög nem befolyásolja, mert a védőrácsnak az íi felülete, amelyet az elektronok érnek, 80 a nyílásszöggel ugyanazzal az arányban változik, mint az anódáram által ért anó­dal'elület. A találmány egy másik kiviteli alakjának lényege abban van, hogy csaAr arvonalalakú 85 vezérlőrács és ugyancsak csavarvonalalakú védőrács alkalmazása esetén a védőrács menetemelkedését kétszer akkorára választ­juk, mint amekkora a vezérlőrács menet­emelkedése. A találmány e kiviteli alak- 90 jánál a védőrács valamennyi menetét fi­gyelembevéve, a rácsot érő elektronhal mo­zódási helyek száma középértékben állan­dó) marad, függetlenül attól, hogy az egyes halmozódási helyek helyzetüket hogyan 95, változtatják. Ha például a vezérlőrács egyik menetének egy bizonyos pontját vesszük figyelembe és az pontosan a ve­zérlőrács egyik huzalja felett fekszik, ak­kor a védőrácsnak ezzel szemben 180°-kal 100 eltolt pontja pontosan a vezérlőrács egy hézaga felett fekszik. Az elektronok hal­mozódási helyeinek minden egyes eltoló­dása az elektródarendszer egyik oldalán a védőrács áramát növeli, másik oldalán 105 pedig ugyanilyen mértékben csökkenti, úgyhogy a védőrács árama állandó marad. A találmány szerinti elektródaszerkezet egyik ilyen kiviteli alakját a 3. ábrában tüntettük fel. K a hengeres katóda, ame- no lyet a G vezérlőrács és az S védőrács vesznek körül. A védőrács menetemelke­dése kétszer akkora, mint a vezérlőrács menetemelkedése.

Next

/
Thumbnails
Contents