127859. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső, mely erősítésre, egyenirányításra vagy rezgésgerjesztésre alkalmas

Megjelent 1941. évi szeptember hó 15. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 127859. szám VII/d. osztály. — T. («575. alapszám. Villamos kisütőcső, mely erősítésre, egyen irányításra vagy rezgésgerjesztésre alkalmas. Telefunken Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m. b. H., Berlin. A bejelentés napja: Í940. évi szeptember hó 26. Oly eleklronkisütőcsöveknek erősítéshez, Jegyenirányításhoz, vagy rezgésgerjesztéshez való alkalmazásánál, melyeknek vezérlőelektródájuk és anódájuk között vé-5 dörácsuk van, az úgynevezett keresztmodulálás jelensége lép fel. Az anódáramrácsfeszültség összetartózó értékeibőt szerkesztett karakterisztika vizsgálata azt mutatta, hogy a keresztmodulálás mértéke 10 arányos e görbe harmadik differenciálhányadosával. Kitűnt, hogy a karakterisztikának finom struktúrája van, mert a harmadik differenciálhányados nem nullaértékű, hanem ugrásszerűen és egyenetlenül 15 változik, tehát különböző munkapontokhoz különböző értékei tartoznak. A katóda mentén változó áthatás segítségével elérhető ugyan, hogy a katódáram a rácsáram függvényében négyzetes lefolyású legyen, 20 ugyanez az eredmény azonban nem érhető el az anódárammal. Ennek oka az áram különböző eloszlásai és az abból eredő hatások, amennyiben a védőrács a munkapont mindenkori helye szerint több 25 vagy kevesebb elektront vesz fel és von el az anódától. A találmány a karakterisztika finom struktúrája és az elektronpályák lefolyása közötti fizikai összefüggések felismeréséből 30 indul ki. A vezérlőelektróda elektronoptikai lencsehatást fejt ki, melynek következtében a vezérlőelektródán túl az elektronok egyes helyeken halmozódnak és ezeken a helyeken úgynevezett csomóvonalak 35 keletkeznek. E halmozódási helyek térbeli helyzetüket a vezérlőrácson jelentkező feszültségváltozások függvényében változtatják. Ha erősítőcső szokásos elektródafeiépítéséből indulunk ki, amelynél a vezérlőrács a katódát csavarvonal alakjában veszi 40 körül, a vezériőrácsot pedig ugyancsak csavarvonalalakú védőrács övezi, akkor az elektronoknak fentemlített halmozódási helyei vagy a védőrácsot alkotó huzalokat érhetik vagy pedig két ilyen szomszédos 45 huzal között feküsznek. Ha e halmozódási helyek a védőrács huzaljaira esnek, akkor a védőrács több áramot vesz fel, mint hogyha az elektronok e halmozódási helyei a védőrács szomszédos menetei között 50 feküdnének. Mivel az elektronok ex

halmozódási helyüket a vezérlőrács feszültségének függvényében szükségképen megváltoztatják, az anódáram rovására a védőrács árama is megváltozik. Ebben a jelenség- 55 ben van a karakterisztika úgynevezett finom struktúrájának magyarázata. A találmány értelmében az elektródák különösen a vezérlőrács és a védőrács megfelelő kialakításával és egymással 60 szemben való megfelelő elrendezésével megakadályozzuk azt, hogy az elektronok halmozódási helyeinek azok a térbeli változásai, amelyek a vezérlőrács feszültségének változásaitól való függőségben jelent- 55 kéznek, az anódáramot megváltoztassák. Más szóval tehát gondoskodunk arról, hogy az elektronok halmozódási helyeinek mindenkori helyzetétől függetlenül a védő-