127825. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gőznek orvosi sterilizálási célokra való felhasználására

Megjelent 1941. szeptember hő 1. MAGYAR KIRÁLYI ÄBBK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 127825. szám. VH/e. osztály. — L. 8146. alapszám. Eljárás és berendezés gőznek orvosi sterilizálási célokra való felhasználására. Lautenschläger Franz gyáros, Berlin-Nikolassee. A bejelentés napja: 1940. évi május hó 24. — Németországi elsőbbsége: 1940. március hó 15. Orvosi célokra való sterilizálásra három, feszült gőzzel dolgozó eljárás ismeretes: az áramlási eljárás, a levcgőelválasztásos eljárás és a Clemesseii-eljárás. Mindhá-5 rom eljárásnak, melyek szerint a sterilizáló tartályban elhelyezett sterilizálandó tárgyakat nyomásbiztos sterilizálókamrában sterilizálják, lényeges hátrányai vannak, melyeket a következőkben ismertető tünk. Az áramlási és levcgőelválasztásos eljáráshoz aránylag hosszú üzemi idő szükséges. A sterilizáló kamrában levő levegőt az átáramló gőz ugyan gyorsan el távoli t-15 hatja; a levegőnek a sterilizáló tartályból való eltávolítása azonban különösen sűrűn csomagolt sterilizálandó anyagnál (pl. kötözőanyag, törülközők és máseffélék) vagy üreges testek, mint fecskendezők és ka-20 nülök esetében nagyon nehéz és nem csak a készülék igen gondos kezelését tételezi fel, hanem jelentős időt is igényel. A sterilizáló kamrába belépő gőz a legkisebb ellenállás útját választja, tehát a sterili-25 zálő tartályt, illetőleg a sterilizálandó anyagot megkerüli, anélkül, hogy a sterilizálandó anyagba be-, illetőleg azon áthatoljon. A sterilizáló tartályt körülvevő gőz azonkívül a levegő kilépését meggá,-30 tolja. Az áramlási és levcgőelválasztásos eljárásoknál ebből az okból a következő kezelési szabályokat kell betartani: A .feszített gőzt óvatosan lefojtva kell beengednünk. Ezután a gőzt a sterilizáló-35 kamrán és a teljesen nyitott levegőkibocsátószelepen át kell áramoltatni, hogy a levegő főtömegét a kamrából és a sterilizálandó anyagból eltávolítsuk. Bizonyos idő elteltével, amikor a hőmérséklet a levegőszelepnél 100 C°Hot ér el, a szelepet 40 íaz áramlási eljárásnál fojtani kell, a levegőelválasztásos eljárásnál pedig teljesen el kell zárni. A sterilizálókamrában most a nyomás és a hőmérséklet lassan emelkedik, míg a levegőszelepnél 120 C° sterili- 45 záló hőmérsékletet ér el (emelkedési idő). Emellett szem előtt kell tartani, hogy a levegőszelepnél mért hőmérséklet egyáltalán nem felel meg a sterilizálandó anyag hőmérsékletének. A pl. 120 C°-kal a ste- 50 rilizálókamrába áramló gőznek a sterilizálandó anyaghoz vezető útja közben a sterilizálókamra és a sterilizálótartály falát is fel kell melegítenie. Ez a hőmérsékletlesés és légszigeteknek a sterilizálandó) 55 anyagban való jelenléte azzal a következménnyel jár, hogy az előbbi példában a sterilizálandó anyag hőmérséklete, még ha a levegőszelepnél 120 C°-ot is mérünk, nem lesz 120 C°. Hogy a sterilizálandó anya- 60 got a sterilizálási hőmérsékletre hozzuk, még bizonyos időre3 az úgynevezett kiegyenlítési időre van szükség, mely elsősorban a maradék levegő eltávolítására való, hogy a sterilizálandó anyag a steri- 65 lizáló gőz hőmérsékletét vegye, fel. A tulajdonképeni sterilizálási idő, mely a csírák elpusztítására szükséges, csak most kezdődik. Az áramlási és levegőelválasztásos eljárásoknál tehát aránylag hosszú 70