127775. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés robbanómotorok kipufogó-energiájának hasznosítására
127 775. 3 mán felvett nyomások és léghíjoltságok görbéje. 2., 3. és (II. rajzlap) 4. ábra kipufogóvezetékek elrendezési példáinak hosszmet-5 szetei, hol is a kipufogóvezetékben visszamaradó léghí joliság hasznosítható valamely fluidum beszívására és ha úgy kívánatos, a benne előforduló nyomásimpulzusok szintén hasznosíthatók ezen beszívott 10 fluidum tovaszállítására. Ezekben az ábrákban a telt vonalú nyilak az égési gázok ama mozgásirányát jelzik, midőn azok elhagyják a hengert, míg a szaggatott vonalú nyilak a gázok mozgásának azt az irányát 15 jelzik, midőn azok a henger felé hátrálnak. 5. ábra oly kiviteli alak részleges függélyes metszete és részben oldalnézete, ahol a találmányt kétütemes gép hengerén át 20 való szívásra alkalmazzuk. 6. ábra (III. rajzlap) níás kiviteli alak függélyes metszete és részben oldalnézete, amelynél a találmányt kétütemes gép póttöltésére alkalmazzuk. 25 Ha valamely, a szóban forgó fajtájú, belső égésű gép kipufOigővezetékében, a kipufogás folyamán, felvesszük a nyomásváltozások görbéjét, akkor az 1. ábrabelihez hasonló görbét kapunk, amelyben —EO— 30 jelzi a kipufogás nyitását. Az ordináták a légköri nyomásnál nagyobb és kisebb nyomásokat jeleznek, az abszcisszák pedig fokokban jelzik a forgaítyúszögeket. Meg kell említenünk, hogy a légköri nyo-35 másnál nagyobb és kisebb nyomások nem léptékarányban vannak feltüntetve. Az ilyen görbét, pl. úgy kaphatjuk, hogy a kipufogóvezetékbe vagy reá szerelt, áttört csőből alkotott, sztroboszkópos műszert al-40 kalmazunk, amely a géppel együtt forog és amely csövön viszonylag helytálló, szögelfordulás tekintetében azonban utánaállítható hüvely van, amelynek nyílása feszmérővel közlekedik. Valahányszor a cső és 45 a hüvely nyílásai egybeesnek, nyomási vagy léghíjoltsági impulzust kapunk és akkor vesszük fel a görbét, midőn határozott leolvasást kapunk a feszmérőn. Az a forgattyúszög, amelynél az egyes leolvasások 50 történnek, a hüvely szögutánaállításából állapíthatók meg. A görbe világosan mutat két —P,P] — nyomási vagy impulzus fázist, amelyek a gázok kiömlése és hátrálása közben lép-55 nek fel, valamint egy közbeneső —D— léghíjoltsági fázist. Ez a görbe valamennyi, a szóban forgó fajtájú, belső égésű gépre jellegzetes, azonban változhatnak ama pillanatok, melyekben a gázok kiáramlása és hátrálása bekövetkezik. 60 Az 1. ábrából már most láthatók ama pillanatok, amikor a gép működése közben fluidum beszívása és ha úgy kívánatos, a beszívott fluidum tovaszállítása eszközölhető a találmány szerint. 65 Meg kell jegyeznünk, hogy a fentebb leírt tünemények intenzitása fordítva arányos a hengertől mért távolsággal. így tehát a kipufogóvezeték belsejével való közlekedést oly közelre kell helyeznünk a hen- 70 gerhez, amint csak lehet. A 2. ábrában feltüntetett kiviteli alak úgy. tekintendő, mint valamely belső égésű gép kipufogóvezetékén át vett metszet. Az—1—• vezeték kibővül; hogy magába fogadja a 75^ kúpalakú —2— torlasztót, amelynek csúcsa a hengerre néz és amelynek homorú alja a kipufogócső kiömlővége felé fordul. A —2— torlasztó az —1— vezeték falaihoz képest olyként van elrendezve, hogy 80 megengedje az égési gázok kiáramlását, de hogy megakadályozza ezen gázok hátráló áramát a hengerbe való visszajutástól. Az —1— vezetéknek a —2— torlasztót magába fogadó részén —3— nyílások van- 85 nak, amelyek az —1— vezeték körül kialakított gyűrűs —4— kamrával közlekednek. E nyílásokon túl van az —5— kiömlőcső, amely az — 1— vezetékhez képest külső fluidumforrással létesít összeköttetést. 90 E példában a beszívott fluidumhoz való —3— nyílások úgy vannak elrendezve, hogy olyként bocsássák át az égési gázok közvetlen, valamint hátráló impulzusát, hogy a beszívott gázokat eme két kom- 95 pressziotenyező legnagyobb intenzitásával szállíthassuk tova. Emellett tudnunk kell, hogy a közvetlen impulzus mindenkor erőseb'b, mint a hátráló impulzus. A 3. ábra oly alakú bővületet tüntet 100 fel, amely biztosítja, hogy az égési gázok által létesített Jtözvetlen impulzusnak lesz a legnagyobb hatása a beszívott töltet tovaszállítására. A —6— kipufogó vezetéket a —8— ki- 105 ömlőcsővel ellátott, g3'űrűs —7— kamra környezi és e vezetéket a gyűrűs —9— tér szakítja meg, amely közlekedést létesít a —7— kamra és a —6— vezeték belseje között. A —7— kamra falai, a vezetékfa- 110 lak folytatásában, a hengerrel val.ó összeköttetés oldalán, tölcsérszerűen bővülnek, úgyhogy biztosítják, hogy az égési gázok
