127751. lajstromszámú szabadalom • Eljárás több vivő hullámmal és kettős modulálással való jelzésre

2 127751. csatorna bármely áramkörön vihető át. A második vivő hullám frekvenciája azt a frekvenciasávot határozza meg, melyet a megfelelő frekvencia-csatorna elfoglal. Az 5 előzőkben említett általános alapelvet hasznosító rádió vevő készülékben hasz­nált és kicsiny frekvenciákat átbocsátó 'szűrő a találmány szerinti eljárásnál gyak­ran még akkor is mellőzhető, ha a köz­lő benső frekvencia. kétszeresénél nagyobb frekvenciájú csatornák nincsenek abban az útágban, melyen az átvitel végbemegy. Ebben az esetben azonban ama frekven­ciasávok részére, melyeknek szélessége az 15 összes átvitt csatornákat felöleli, elkülönítő szűrők szükségesek. A találmányt részletesen a mellékelt rajz kapcsán ismertetjük, amelyen a találmány szerinti eljárás foganatosítására való vivő-20 hullámos jelző berendezés példa gyanánt felvett kiviteli alakját vázlatosan ábrázol­tuk. Az —A— felől érkező jelek a körül­belül 3 kHz frekvenciánál kisebb frek-25 venciákat átbocsátó —Lx — szűrőn men­nek át és az első —Mx — moduláló készü­lékbe jutnak, melyben az —Lx — szűrőn átmenő 0—3 kHz frekvenciájú sáv 60 kHz frekvenciájú első vivő hullámot modulál. 30 Az —Mx — moduláló készülék kimenő áramköre oly közbenső frekvenciájú —MF— szűrővel áll összeköttetésben, mely 60—63 kHz frekvenciájú sávot bocsát át, minélfogva az —Mx— moduláló készüléket 35 elhagyó kevert frekvenciák egy oldalsávja jut az —M2 — moduláló készülékbe, amely­ben az említett oldalsáv például 60+ 4 X kHz frekvenciájú második vivő hullámot modulálja. Az x téiryező értékét a követ-40 kezőkben adjuk meg. Az —M2 — moduláló készülék kimenő energiája az —L2 — szű­rőhöz jut, amely a 120 kHz frekvenciánál kisebb frekvencisávot bocsátja át. E hul­lámok a —D— átvivő közegen át a —B— 45 vevő állomásra jutnak, ahol az adó állo­máson elrendezett készülékek számának megfelelő számú készülékek fordított sor­rendben állanak egymással összeköttetés­ben. Mindazok a frekvenciák, amelyeket 50 az —A— oldalon bevezettünk és a —B— oldalon veszünk, egyetlen jelcsatornához tartoznak, amelyet a felvett példában 4 X kHz frekvenciájú vivő hullám visz át. Az x tényező értéke például 1—28 között fek-55 het, mikoris a rajzon ábrázolt moduláló készülékekkel és közbenső frekvenciájú szűrőkkel 28 jelcsatornát kaphatunk. Amint az előzőkből kitűnik, a —D— kö­zegen átvitt mindegyik utolsó vivőhullám frekvenciája közös alapfrekvencia többszö- 60 röse. Ez az alapfrekvencia a felvett pél­dában 4 kHz és közvetlenül a fölött a frekvencia fölött van, amely az —A— fe­löl érkező jelek, illetve jelcsatornák átvi­teli frekvenciasávjának legnagyobb írek- g5 venciája. Az említett frekvenciasáv a fel­vett példában 0—3 kHz. A felvett pél­da szerint tehát a —D— közegen át át­vitelre kerülő legnagyobb frekvencia 4 X 28 +. 3, vagyis 115 kHz. A találmány sze- 70 rint az első —M1— módosító készülék­hez vezetett helyi vivőhullám frekvenciája, amely a felvett példában 60 kHz és ame­lyet mindegyik jelcsatornával modulálunk, az átvitt legnagyobb frekvencia, vagyis a 75 felvett példában 115 kHz felénél nagyobb, továbbá a második —M2 — módosító ké­szülékhez vezetett vivő hullám frekven­ciája, amely a felvett példában 60 + 4 X kHz és amelyet az első modulálás folytán 80 keletkezett frekvenciacsoporttal modulá­lunk, nagyobb, mint az első —Mt— mó­dosító készülékhez vezetett frekvencia, amely a példa szerint 60 kHz. Az —M3 — moduláló készülékben keletkező 60 + 60 85 +4 X kHz nagyságrendű »tükörkép« frek­venciákat az —L2— és —L 3 — szűrők nyomják el. Az összes jelcsatornák —Ll5 M x — és —MF— készülékei azonosak lehetnek és 90 az —L2 — szűrő szerkezete nagyon egy­szerű lehet, sőt bizonyos esetekben teljesen mellőzhető. Szabadalmi igénypontok: 1.Eljárás több vivő hullámmal és kellős modulálással való jelzésre, amelyre jel­lemző, hogy először mindegyik jelcsa­tornával oly vivő hullámot modulálunk, mélynek frekvenciája az átvitelre kerülő legnagyobb frekvencia felénél nagyobb, 10 ° ezután e modulálás folytán keletkezett frekvencia-csoporttal oly további vivő hullámot modulálunk, melynek frekven­ciája az első vivő hullám frekvenciájá­nál nagyobb. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás fogana­tosítási módja, melyre jellemző, hogy az utolsó átvitt vivő hullámoknak oly frekvenciákat adunk, amelyek közös 1I0 alapfrekvencia többszörösei, mikoris ez

Next

/
Thumbnails
Contents