127727. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hab fejlesztésére

Megjelent 1941. évi augusztus hd 16. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 127727. szám. IV/h/1. (XVIII/b.) osztály. — T. 6398. alapszám. Eljárás hab fejlesztésére. Textílvegyípar kft. és Mígray Ernőd vegyész, mindketten Budapesten. A bejelentés napja: 1939. évi augusztus hó 17. Kísérleteink alkalmával arra a meglepő eredményre jutottunk, hogy megfelelő töménységű sóoldatokból habot állíthatunk elő, mely hab tűzoltásra is alkalmas. Kí-5 sérléteink u. i. arra az eredményre vezetlek, hogy a sóoldatokból képezett habok Jiő behatásával szemben nagy mértékben ellenállók. Magas hőnek huzamosabb ideig kitéve pedig a víz elpárolog és a visszalő maradó habszerkezetet felmutató szilárd váz továbbra is szigetelő hatást fejt ki. Azt az előre nem látott meglepő tapasztalatot nyertük, hogy a sooldatok habképző tulajdonsága a hőmérséklet csök-15 kenésével nő, ellentétben az általában ismert habképző anyagokkal, amelyek habképző tulajdonsága a hőfok emelkedésével mindaddig emelkedik, míg a hőfok emelkedése folytán növekvő gőznyomás a 20 folyadéknak a habképző tulajdonságát nem csökkenti. Tehát amíg az ismert habképző tulajdonságairól felvett hőfokgörbék általában úgynevezett maximum-görbék, ahol a maximum elérésre a hőfok emel-25 kedésével jutunk el, addig a sóoldjatok habképző tulajdonságáról felvett görbék maximális értékét elérendő a hőfokot csökkenteni kell, amiből következik, hogy sóoldatok különösen télen adnak jó tűzol-30 lásra is alkalmas habot. Kísérleteink eredményeinek alapján megtaláltuk a lehetőségét annak az eddig megoldatlannak látszó problémának, hogy fagypont alatti hőfokon gazdaságosan tudjunk 35 jó szigetelő tulajdonságokkal bíró habot előállítani. A jó szigetelő és tartós habok elérésére azonban nem elegendőimegfelelő kémiai oldatok anyagát rázni, hanem fontos a hab előállításának fizikai feltétele is. így azt találtuk, hogy jó tulaj- 40 donságú hab előállítható oly módon, hogy levegőt, vagy más gázt igen finom elosztásban vezetünk a folyadékon keresztül, vagy pedig nyomás alatt álló és célszerűen örvénylő mozgást végző folyadékkal 45 keverjük a gázt, amely esetben a gáz! szintén nyomás alatt áll, vagy pedig az áramló folyadék injektorszerűen működve a magával ragadt gázzal képezi a habot. A hab képzésére használt gáz a legegysze* 50 rűbb esetben a levegő, de lehet bármely más, habképzés hőfokánál gázhalmazállapotú anyag is. Miután fontosnak találtuk azt, hogy necsak alacsony hőfokon tudjunk sooldatok- 55 ból szigetelési (tűzoltási) célokra alkalmas habot előállítani, kiterjesztettük kísérleteinket abban az irányban is, hogy a sóoldatok habképző tulajdonságait magasabb hőfokon is megtartsák. E célból folyta- 60 lőtt kísérleteink ismét meglepő eredményre vezettek. Amíg u. i. köztudomású, hogy nagyobb koncentrációjú sooldatok iaz ismert habképző és felületi feszültséget csökkentő anyagokat, mint amilyenek a külön- 65 böző zsírsavszármazékok, szappanok alifás szulfósavak, szulfósav-eszterek, aromás és hidroaromás szulfósavak, aromás alkilszulfósavak, valamint szulfonsavak és analog foszforsav származékok sói és egyéb 70