127702. lajstromszámú szabadalom • Berendezés munkadarabok görbe alakjának ellenőrzésére

2 12770 2. ba berajzolja. A munkadarabnak a "Jelzőszervvel való összekötésébe átvivőtagokat is iktathatunk, melyek a munkadarab alakját visszaadó jelzőelmozdulásokat mér-5 lék tekintetében megváltoztatják. A találmányt a rajzon szemléltetett kiviteli példa kapcsán bővebben magyarázzuk. A találmány szerinti berendezést a rajzon az 10 1. ábra vázlatos alaprajzban és a 2, ábra oldalnézetben szemlélteti. ' —1— gépalvázban —3— kézikerék révén az —5— fogazott rúdba kapaszkodó —4— fogaskerékkel az esztergapadhoz hasonla-15 tosan hosszirányban eltolható —2— szupport van. A —2— hordberendezésen harántírányban eltolhatóan —6— szán van. Az —1— gépalvázzal helytállóan összekötött —7— orsószekrény az azonos iszögse-20 bességgel forgó —8— és —9— orsók haj tóberendezését hordja. A —8— orsó a —10— felvevőtagot, a —9— orsó pedig mintaként kialakított eredeti —11— bütyköt és —12— írólemezt hordja. A —11— mintabütykön 25 a —13— rugóval hozzányomva a —6— csúsztatószánon ágyazott —14— görgő fut , akként, hogy a —11— mintabütyök sugarának változásai a —6— szánt az orsój tengelyére merőlegesen elmozgatják. Az 30 ugyancsak a —11— mintabütykön legördülő —15— görgő a —16— irón révén a mintabütyök alakját a —12— írólapon megerősített papírszalagra viszi át. További két —17— és —18— irón a —16— irón 35 feljegyzéseitől a megengedett hibahatárnak megfelelő távolságban van elrendezve, úgyhogy e két görbe feljegyzése azt a mértéket adja meg, melyen belül az elkészített bütyök esetleges pontatlanságai még meg-40 engedhetők. A —8— orsó —10— felvevőtagján az ellenőrzendő —20— bütyköt hordó vizsgálandó —19— bütyöktengely van elrendezve, mely a bütyöktengely nem rajzolt oldalán megfelelő módon van ágyaz-45 va. A —10— felvevőtagnak külön beállítócsapjai vannak, melyek a bütyök tengelyének meghatározott kerületi osztásának felelnek meg, úgyhogy az egymáshoz képest a bütyök tengelyen eltoltan elrendezett 50 bütykök a beállítócsapok egyszerű áthelyezésével egyrészt egymáshoz való pontos szöghelyzetük tekintetében és másrészt minden egyes bütyök a mintabütyökneJc megfelelő helyzetébe állíthatók be. A— 24— 55 rudazat villás fejében —21— görgő akként van ágyazva, hogy a —19— bütyöktengely elfordulásakor a vizsgálandó —20— bütyök kerületén legördül. A bütyök sugarának egyenetlensége folytán a —24— rudazat ide-oda mozdul el és a mozgást a, 60 —25— karnak adja át, mely a —26— csuklópont körül leng. E —27— kar, illetve emelő szabad vége másik —28— emelőre hat, mely a —29— csuklópont körül leng és melynek szabad —30— végét a —31— 65 rúgó a —32— dróthúzal révén akként feszíti, hogy* a —21— görgő a —20— bütyökkel állandóan érintkezzék. A —32— dróthuzal —34— mutatóhoz van erősítve, mely a —6— szán egyik részét képező —35— 70 cső —36— kengyelében lengetbetően van ágyazva. A —34— emelő csuklópontja tehát pontosan ugyanazt az utat teszi meg, mint a —16— irón, tehát a helyes alak diagrammja mentén halad. A —34— mutató 75 —33— irónt hord, mely szintén a —12—i írólemezre írhat. A —34— mutatót meghatározott helyzetben akként állítjuk be, pl. a kerület köralakú részén, hogy a helyes kerület diagrammjának görbéjével egyez- 80 zék; erre a finom beállításra a —25— emelőben elrendezett —37— állííócsavar való. Ha mármost a —11— mintabütyköt és a mérendő —20— bütyköt azonos szögsebességgel forgatjuk, akkor a —34— mutatót 85 hordó —36— kengyel a mintabütyök által vezérelt mozgást követi, mimellett ezenkívül a —34— mutató a —36— kengyellel szemben lengőmozgást végezhet, melyet a vizsgálandó —20— bütyök kerületének me- 90 nete a —24—, —25—, —27—, , —28—, —30— emelők és —32— dróthüzal révén idéz elő. A —34— mutató kilengésének mértékét a vizsgálandó bütyök kerületének alakja határozza meg. Ha a vizsgálandó 95 bütyök kerületének alakja a mintabütyök alakjától eltér, akkor a megfeszített—31— rúgó hatása alatt a —32— dróthúzal a —6— szán —36— kengyelével szemben eltolódik, úgyhogy a —34— mutató meg- 100 felelő lengőmozgást végez; ekként a —33— írón a vizsgálandó bütyök valódi kerületét, mint adott diagrammot a mintabütyöktől származó helyes diagrammba berajfzolja. Ezzel a vizsgálandó bütyök kerüle- 105 tének tényleges menetéről diagrammot kapunk, melynek pontossága a —25—, —27— és —28—, —30— átvivőtagok és a —34— mutató áttételi viszonya folytán igen nagy, úgyhogy a kapott alaknak a helyes alak- no tói való eltérése világosan felismerhető és egyidejűleg megállapítható, hogy a kapott alak a helyes alak hibahatárt jelző vonalain belül van-e.