127700. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cserzett bőrök töltésére
2 127 7 0 a. zetesen olyan előkészítő műveletek után, amelyek diszperzitását jelentősen fokozák és így a bőr rostjai közé való beviteléü megkönnyítik. 5 A feltárási műveletiét célszerű két lépésben végezni. Az első lépés az, hogy a búzaszínkeményítő vizes szuszpenzió ját fermentálásnak vetjük alá, éspedig olykép,, hogy a benne jelenlevő, esetleg külön is, 10 hozzátett enzimek, élesztők és baktériumok hatásos működésére alkalmas hőmérsékleten tartjuk néhány napon át, időnkénti keverés közben. A íermenlálási folyamat eredményekép a fehérjék bizonyos 15 mértékben lebont ódnak és peptizálódnak. Ugyanekkor a keményítő is bizonyos mértékig lebontódik, elcukrosodik stb. Az előkészítő eljárás második lépése az, hogy a fermentált anyagokat tartalmazó' vizes 20 szuszpenziót pl. autoklávbian, nyomák alatt, de esetleg túlnyomás nélkül is, savak (pl. sósav, kénsav stb.) jelenlétében főzzük, amikor is a keményítő túlnyomórészt dextrinné és dextrózzá, illetve kü-25 lönböző közbenső termékekké, a fehérjék pedig még kisebb molekulájú lebontási termékekké alakulnak ál. Ennek megtörténte után az oldatot alkáliákkal vagy íöldalkáliákkal, célszerűen mintegy pH = (> értékig 30 közömbösítjük. Az előkészítési művelet első lépését, vagyis a fermentálást adott esetben csak nagyjában hagyjuk lefolyni, sőt esetleg egészen el is hagyjuk és a búzaszínkcményílő 35 feltárását a savval való főzésre szorítjuk meg. A bőrök töltésére a feltárt termék melleit, akár vele együtt, akár külön, egyéb szokásos töltőanyagokat és/vagy halványí-40 lőszereket is alkalmazhatunk. A feltárt oldat szárazanyagtartalma átlagosan 25°/o körül van. Egyes esetekben kívánatos a töltési eljárás kivitelére nagyobb szárazanyaglarlalmú, vagyis lömé-45 nyebb terméket felhasználni. Ezzel az az előny is jár, hogy a szállítási és raktározási költségek csökkennek és a termék eltarthatósága is jobb. A töményítés akár a savas főzés után előálló folyadéknak n 50 kívánt sűrűségi fokra való bepárlása útján, vákuum alkalmazásával vagy e nélkül, történhetik, akár pedig úgy, hogy benne- valamely a bőr töltésére amúgy is használatos anyagot, pl. valamely cukor-55 féleséget oldunk fel, amelyet a savas főzés előtt is adagolhatunk. A találmány szerinti eljárás nincsen a töltésnek a búzaszínkeményítővel való kivitelére korlátozva, hanem ugyanígy felhasználhatók az egyéb keményítőgyártási 60 nyersanyagok (pl. kukorica, rizs) feldolgozásakor adódó analóg,. vagyis keményítő mellett fehérjéket is tartalmazó hulladékok is. A búzaszínkeményílő felhasználása, a már említett értékesítési nehézsé- 65 gek kikapcsolásán lúlmenőleg, azért is előnyös, mert a bőr töltésének céljaira különösen kedvező összetételű, nevezetesen szárazanyagra számítva, a főalkatrészt tevő keményítő mellett 12—11 o/0 fehérjét tar- 70 t aim az. Kiviteli példák: 1. Búzaszínkeményítőnek 100 liter, 25°/o szárazanyagot tartalmazó vizes szuszpen[zióját 6 napon át 25—30°-on, időnkénti ke- 75 verés közben fermentálásnak vetjük alá, majd a fermentált anyagot auloklávban 1—1,5 kg sósav hozzáadásával, 3 légköri nyomáson 1 óra hosszat főzzük, ezután lehűtjük és magnéziával pH=6 értékig kö- 80 zömbösítjük. Az így kapott anyagból 10 kg-t forgó dobban összehozunk 100 kg kisajtolt állapotban levő, növényi cserzőanyaggal cserzett bőrrel és a dobot mindaddig forgatjuk, míg a bőr az anyagot 85 fel nem vette. Ezután a bőrből a fölös folyadékot a bőriparban ilyen célokra használatos berendezéssel eltávolítjuk, niajd a szokásos módon tovább dolgoz-* zuk fel. 90 2. 100 kg kisajtolt állapotban levő bőrhöz forgó dobban, az 1. példa szerint előkészített töltőanyagból 5 kg-ot, 2 kg magnéziumszulfátot, 2 kg kaolint, 1 kg szintetikus cserzőanyagot adunk, majd az 1. 9í példa szerint járunk el. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás cserzett bőrök töltésére, amelyre jellemző, hogy a töltést a keményítőgyártás, elsősorban a búzakeményítő- 1 gyártás egyik, egyúttal rögzítőén is ható hulladéktermékének, pl. búzakeményítőgyártás esetén az u. n. búzaszínkeményítőnek, a bőr szövetébe való bevitelével eszközöljük, amely hulladék, ví- 1 zen kívül, főkép keményítőt és fehérjéket tartalmaz, amelyből azonban sem a keményítő, sem a fehérjetartalom gazdaságosan már nem termelhető többé ki. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárásban használt keményítőgyártási hulladéknak a töltéshez való előkészítési módja, melyre
