127691. lajstromszámú szabadalom • Elpárologtató nagy teljesítőképességű fűtőfelülettel és üzemeljárás hozzá
127691. 3 kal./m2 /Cyh körüli értéket érhet el, amint ez a lassan örvénylő áramlásnak megfelel. Ha hosszabb csöveket alkalmazunk és a fűtőfelületet több egymásután kapcsolt fű-5 tőrendszerre osztjuk meg, mimellett a folyadékot az egyikből a másikba (Ai -ből A2 , A 3 ... <.. An -be) vezetjük, akkor az áthaladási sebesség már e megosztás folytán is egyszer, kétszer, ill. n^szer növek-10 szik. Ezenkívül a csövek meghosszabbításla, lUgyanaz-onos fűtőfelületnél, csökkenti a csövek iszámát és e réven az átvonulási keresztmetszetet. Ha fűtőrendszerek számát a fűtőfelületek megosztásával 5-re 15 vesszük, ami kb. számuk gyakorlati felső határát jelenti és ha a szörp beömlési sebességét hatszorosra, további fűtőcsövek (alkalmazásával pedig még kétszeresre, tehát összesen tizenkétszeresre növeljük, ak-2o kor még mindig csak kb. 12 cm/sec-nyi kis sebességhez jutunk, melynél csupán mintegy 800 kal./m2 /C°/h értékű hőátviteli együttható adódik. Ha azonban ezenfelül még oly szűkítőtestekel: alkalmazunk, íame-25 Ivek a csőszelvényt, pl. negyedére csökkentik, akkor már csaknem 50 cm/sec-nyi bslépési sebességet és 2000 kal./m2 /C°/h-nál nag\^obb hőátviteli együtthatót kapunk. A gőz és szörp keverékének sebessége acső-30 ben természetesen fokozódik, úgyhogy e • keverék, a csőhossz és a hőcsés mindenkori mérvéhez képest, 2—20 m/sec sebességgel hagyja el a csövet. A megnövekedett sebességnél a hőátviteli együttható is 35 egészen 6000 kal./m2 /C7h értékig fokozódik. Avégett, hogy a folyadékbeőmlés kezdősebességét még jobban növeljük, az alsó —b,— csőfenék alatt gőzpárnát létesítünk, amit —1— csonkok útján látunk el 40 gőzzel. A szükségelt gőzt célszerűen magának az elgőzölögtetőnek fűtőkamrájából vesszük. A gőzt terelőkoszorúval osztjuk el, hogy ne kavarja fel a szörp felszínét. A fajlagosan könnyebb fázisú gőz az alsó 15 fenék mentén gyülemlik meg. Ennek a folytonosan betáplált gőznek fölöslege, a csövek alsó szabad végeinek kivágásain vagy áttörésein át, a szörppel (folyadékkal) együtt a csőbe nyomul és Iá 0 fajlagosan könnyű gőz erősen felszállni igyekezvén, magával ragadja a folyadékot a belső csőfal és a szfíkítőtest közötti körgyűrű szelvényű (érbe. A gyakorlatban szokásos üzemi nyomásoknál 1 kg gőz lér-5 fogata hozzávetőleg 1000-szer nagyobb, mint 1 kg elgőzölt folyadéké (szörpé), úgyhogy — a folyadékra számítva — már 1 súlyszázalék gőz 10-szer oly nagy térfogatú, mint a folyadék és ennélfogva 10-szer akkora belépési sebességet ad a szörp- 60 nek, mint amekkora ilyen gőzhozzávezetés nélkül volna neki. A mi esetünkben ez mintegy másodpercenkénti 5 m sebesség lenne, mikor is a hőátviteli együttható már mintegy 6000 kal./m2 /C7h J értékre, 65 vagyis a közönséges elgőzölögtél ők éhez képest mintegy a 10-szeresre növekszik. Ha már ily csekély százaléknyi gőzzel, ami hozzávetőleg a fűlőkamrák szokásos gáztalanításának felel meg, mindjárt a cső 70 alsó részében a legnagyobb hőátvjfteli együtthatót érjük el, akkor az új berendezéssel, igen egyszerű és olcsó módon, rendkívül nagy teljesítőképességű fűtőfelületet kapunk. 75 Szűkítőtesleknek csupán a csövek alsó részében való elrendezésié főként azzal |az előnnyel jár, hogy a szörp felszállását csak a csövek alsó részében gyorsítjuk', tahoí a sebesség a gőzfejlődés következtében 80 már egyébként is jelentékeny, azonban egyebütt meghagyjuk a cső teljes szelvényét és nem gátoljuk a gőzölésen átment folyadék, valamint a fejlődött gőz keverékének távozását, ill. kitörését. A szűkítőtest 85 vezető megerősítéséi, amellyel a fűtőcső falára támaszkodik, célszerűen csavarala* kúra képezzük ki, hogy a szörp és; a gőz keveréke forgó mozgást kapjon. Ezáltal ugyanis a nehezebb folyadékfázis a csőfal- 90 hoz, a könnyebb gőzfázis pedig a csői közepébe nyomul. Az új megoldás még nagy hóesésnél is biztosítja a fűtőfelület tökéletes pásztázását. A fűtőcsövek alsó részének szelvényét 95 szűkílőtestek helyett, az átvonulási keresztmetszet tetszőleges más apasztásával, pl. a csövek alsó részének elkaiapálásával^ vagy pedig kis átmérőjű és belülről fűtött fűtőcsövek rendszerének behelyezésével is 100 szűkíthetjük. A most említett csőrendszer itt azután egyrészt fűtőfelületként, másrészt szűkítőtestként szerepel. Az ilyen elrendezésnek, a bevezetésben említett kettős fűtőcsöves elrendezéssel szemben, ahol 105 a belső csövek a külső csövek teljes hoszszát átérik, az a kétségtelen előnye vau, hogy mind csekély, mind pedig nagy hőesésnél magas hőátviteli együtthatót érhetünk el, hiszen a fűtőfelületeket nagy no hóesések esetén is tökéletesen pásztázhatjuk. A rajzokból is kivehető, hogy két vagy több fűlőrendszer .közös, forralatgyüjtő
