127655. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alumínium-cink-magnáziumötvözetek feszültségérzékenységének csökkentésére
125655. 3 hatásának kitéve lényegesen ellentállóbhak. Egyébként ez a hátrány kiküszöbölhető azzal, hogy az ötvözeteket magasabb hőfokon történő előhevítésnek vetjük alá. 5 A fentieket az alábbi példa kapcsán közelebbről magyarázzuk. 20o/o cinket tartalmazó alumíniumötvözetet egy óra hosszat 500 C°on hevítettünk, majd hirtelen lehűtöttünk. Az anyag 10 húzószilárdsága a hirtelen való lehűtés után 31 kg/mm2 volt. 30 napos raktározás után a szobahőmérsékleten mért szilárdság 36 kg/mm2 -re növekedett. Ugyanezt az ötvözetet egy órai, 300 C°'-on való iz-15 zítás után vízben hirtelen lehűtöttük. Ennek az ötvözetnek a szilárdsága 30 napon belül 27 kg/mm2 -ről 33 kg/mm 2 re növekedett. A nyúlás az 500 C°-ról hirtelen lehűtött ötvözetnél llo/0 -ról 8o/o-ra, a 300 C b -ról 2o hirtelen lehűtött ötvözetnél 21<>/o-ról 20o/ora esett. Ezután mindkét ötvözetet korrózió behatásának és egyidejű 3, 4 kg/mm2 es húzófeszültségnek tettük ki. Az 503 C°ról hirtelen lehűtött ötvözet desztillált víz-25 ben 5 nap múlva, 3<Vo-os konyhasóoldatban, mely adalékként 0.1 "/o hidrogénszuperoxidot tartalmazott, 14 nap múlva tört. A 300 C°-ról hirtelen lehűtött próbák mindkél esetben 3 hét alatt még nem 30 törtek. További példaként az alábbi kísérletet adjuk meg. Az alumíniumötvözet 20°/o cinket és 2°/o tnagnéziumot tartalmazott. Az 500 C°-ról 35 hirtelen lehűtött próbák szilárdsága 30 napon belül 36 kg/mm2 -ről 44 kg/mm 2 -re fokozódott. A 300 C°-ról hirtelen lehűtött próbák szilárdásága ugyanezen idő alatt 32 kg/mm2 -ről 36 kg/mm 2 -re nőtt. A nyú-40 lás az 500 C°-ról hirtelen lehűtött ötvözetnél 14o/o-ról 13o/o-ra, a 300 C-ról hirtelen lehűtött ötvözetnél 18%-ról 17°/o-ra csökkent. Az anyagot azután 3, 4 kg/mm2 húzószilárdságnak vetettük alá és egy ré-45 szét desztillált vízbe, másik részét 3o/o-os konyhasóoldatba vittük. Az 500 C°-ról hirtelen lehűtött ötvözet desztillált vízben 11 n ap után 3°/oos konyhasóoldatban 19 óra után tört. A 300 C°-ról hirtelen lehű-50 tölt próbák e folyadékokban 3 hét után, még nem törtek. ; E kísérletekből tehát kitűnt, hogy az; 500 C°-ról való hirtelen lehűtés ugyan valamivel jobb szilárdsági értéket ad, mint 55 a 300 C°-ról való hirtelen lehűtés, ezzel szemben azonban a 300 C°-ról való hirtelen lehűtött próbák nyúlása nagyobb és azok a feszültség-korrózió próbát lényegesen jobban állják. í A találmány szerinti eljárás különösen 60 deformálással alakítható oly alumíniumötvözetekhez alkalmas, amelyeknél az oldhatóság vonala mélyen halad a szoliduszvonal alatt, tehát például oly ötvözeteknél is, amelyeknek cink- és magnéziumtartal- 65 taa közötti viszony körülbelül megfelel ia magnéziumnak és a cinknek az MgZn, vegyületben szereplő viszonyának. Az eddigitől eltérően alacsonyabb hőmérsékletekről kiinduló hirtelen lehűtés 70 leírt hatása nem volt előrelátható és új felismerés. Eddig az efféle ötvözeteknél, például 60/0 cinket és 2.9o/0 magnéziumot tartalmazó ötvözeteknél a hirtelen lehűtés kiindulási hőmérsékletét 450—550 C° 75 között választották. Ilyen eljárásokat ismertetnek a 635117. számú francia és az 505728. számú angol szabadalmi leírások. A hirtelen való lehűtés különböző kiindulási hőmérsékleteinek vizsgálata ugyan 80 a tudományos fémkohászat feladatai közé tartozik és ezt olyankor szokás vizsgálni, amikor például az állapotdiagramm fázishatárait állapítják meg. A találmány szerinti eljárás kidolgozásánál azonban ab- 85 ból az új felismerésből indultunk ki, hogy a hirtelen való lehűtés kiindulási hőmérséklete és a korrózió és a húzófeszültség egyidejű behatásával szembeni érzékenység között összefüggés van. Ennek az ösz- 90 szefüggésnek a megállapítása beható kutató munkát tételezett fel annál is inkább, mert ez az összefüggés ellentmondásban van az alumíniumötvözeteknél általánosságban ismeretes azon jelenséggel, amely 95 szerint a korrozióval szembeni érzékenység a hirtelen történő lehűtés kiindulási hőmérsékletének csökkentésével növekszik. így például ez az érzékenység növekszik Iaz alumínium-réz-magnéziumötvözeteknél 100 (lásd pld. H. Mann Korrosion und Metallschutz című munkájának 1933. évben megjelent 9. kötetétien a 141. oldalon tárgyaltakat). Ugyanez vonatkozik arra a megállapí- 105 lásunkra is, mely szerint a korrózió és a húzófeszültség egyidejű behatásával szembeni ellenállóképesség tovább fokozható, ha csökkentjük a lehűtés sebességét arról a hőmérsékletről, amelynél az összetevők ol- 110 dalba mennek, mimellett ennek következtében a kiválatással való edzhetőség nem csökken lényegesen. Evégből úgy járunk el, hogy az izzítás hőmérsékletéről iá szo-
