127655. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alumínium-cink-magnáziumötvözetek feszültségérzékenységének csökkentésére

•\ Megjelent 1941. évi augusztus hó 16. MAGYAR KIRÁLYI (^BBK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 127655. szám. XVI/c, (XVI/d.) osztály. — L. 8212. alapszám. Eljárás alumínium-cink-miagnéziumötvözetek feszüUségérzékeiiységének csökklentésére. Vereinigte Leichtmetallwerke Gesellschaft mit beschränkter Haftung, Hannover-Linden, részben mint a Metallgesellschaft Aktiengesellschaft, Frankfurt a/M-í cég, jogutódja. A bejelentés napja: 1940. évi szeptember hó 30. — Németországi elsőbbsége: 1939. évi szeptember hó 30. Az eddig ismeri, deformálással alakít­ható, képlékeny alumínium ötvözetek kö­zül legnagyobb szilárdsági értékei az alu­mínium-réz-mangán csoportba tartozó réz-5 tartalmú Din 1713 szerinti ötvözeteknek van. A lemezelő eljárás feltalálása óta si­került ez ötvözetek egy lényeges hátrá­nyát, nevezetesen azok korrozióval szem­beni aránylag csekély ellenállóképességét 10 lényegesen javítani, úgyhogy ezek az öt­vözetek a könnyíí fémből készült szerke­zetekben, különösen repülőgépek építésé­hez felhasználhatók. Az utóbbi években ezek az aliimíniimi-rézi-magnéziumötvöze-15 tek keveset fejlődtek, mert valamennyi lehetőség majdnem teljesen ki van me­rítve és már csak csekély mértékű töj kéletesítések várhatóak. Lényeges mű­szaki haladást jelentene tehát, ha sike-2o rülne ezeknek az ötvözeteknek szilárdsági tulajdonságait még tovább fokozni, külö­nösen pedig, ha sikerülne a rezet más fémmel kicserélve azonos értékű, de réz­mentes Al-Cu-Mg-ötvözeteket előállítani. 25 i Ismeretesek oly alumíniumötvözetek, amelyek mangánt és cinket tartalmaznak, és amelyeknek a szilárdsági tulajdonságai, hőkezeléssel, nevezetesen izzítással, tehát homogenizálással, ezt követő hirtelen le-30 hűtéssel, majd ezután alacsony hőfoko­kon foganatosított megeresztéssel oly ér­tékekre fokozhatok, amelyek az alumíni­um-rézhinagnéziumötvözetek hasonló érté­keit részben lényegesen meghaladják. Eze-35 ket az ötvözeteket eddig úgy szokták ke­zelni, hogy az anyagot gyors és teljes ho­mogenizálás végett magas hőfokon, cél­szerűen közvetlenül a szoliduszvonal alatt íekvő hőmérsékletre hevítik, majd erről, a hőmérsékletről hirtelen lehűtik. Ezek 40 az ötvözetek korroziónak igen jól állnak ellen. E tulajdonságuk miatt igyekeztek ez •-ötvözeteket az iparban felhasználni, ezek a kísérletek azonban az ötvözeteknek egy másik rendkívül hátrányos tulajdonsága 45 [miatt, nevezetesen korrodáló behatással egyidejűleg jelentkező húzófeszültségekkel szembeni csekély ellenállóképcsiségük kö­vetkeztében nem sikerült. Ha ezeket az ötvözeteket egyidejűleg tesszük ki korro- 50 dáló behatásoknak és húzóigény bevételeké nek, úgy azokon már aránylag igen rövid, idő múlva repedéseket és töréseket ész­lelhetünk, amelyek miatt ez ötvözetek mint terhelt szerkezeti alkatrészek nem ialkal- 55 nxazhatók. E jelenségek okai lényegesen eltérnek az eddig ismert hasonló jelen­ségek okaitól, úgyhogy azok az eddig szo­kásos védőintézkedésekkel, amilyen pél­dául a mázolás, nem szüntethetők meg. 60 A hátrány kiküszöbölése végett eljártak már úgy, hogy az ötvözethez további ada­lékokat adtak. Ilyen eljárást ismertet pél­dául a 839583. számú francia szabadalmi leírás. Ezek az intézkedések azonban nem 65 vezettek eredményre. Emiatt ez ötvöze­teknek deformálás, tehát például henger­lés vagy sajtolás útján készült szerkezeti darabokban való alkalmazásáról lemond­tak és ezeket az ötvözeteket csak oly ön- 70

Next

/
Thumbnails
Contents