127651. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső és kapcsolás, főleg rövidhullámú rezgések erősítésére
2 127651. a legalább két kalódhozzávezetéses, kb. 10 mA/Volt meredekségre szerkesztett csöveken végeztünk, azt tapasztaltuk, hogy e csőveknél a rácskörben negatív csillapo-5 dás lép fel iés hogy; a vad rezgésekre való hajlamosság még mindig fennáll, bár az egyéb csövekhez képest csökkent mértékben. E hátrányok okát az árnyékolórácsáramban, illelve az árnyékol őrá cshozzávej0 zetésnek az ilyen csöveknél már nem elhanyagolhatóan kicsi önindukciójában rejlőnek ismertük fel. Az árnyékolórácsáram jelenléte folytán ugyanis a katóda, vezérlőrács és árnyékolórács alkotta rendszer tri-15 ódaként hatásos, a trióda pedig tudvalevőleg képes arra, hogy a rácsanőd kapacitás jelenléte folytán öngerjesztés! állapotba kerüljön, az úgynevezett Huth-Kühnlele öngerjeszlésbe. Minthogy pedig igen 20 rövid hullámok igen nagy rezgésszámai esetén az árnyékolórács és katóda közötti látszólagos ellenállás már nem elhanyagolhatóan kicsi, mert azt a katódahozzávezelés, blokkondenzálor és árnyékollórács-25 hozzávezetés villamos adatai szabják meg, és minthogy az árnyékoló rácsoldalon is képződhet rezgőkör, melynek önindukcióját az elektródahozzávezetések önindukciciőja, kapacitását pedig a csőelekfródák 30 közti kapacitás alkotja, a vad rezgések keletkezésének feltételei fennállnak, ha az árnyékolórács áramára vonatkoztatott meredekség elég nagy, pl. 2—3 mA/Voll Azt találtuk, hogy a legalább két katóda-35 hozzávezeléssel ellátott árnyékoltrácsú csővek Í\ fentemlített hátrányok kiküszöbölése szempontjából tökélelesíthelők, ha árnyékolórácsukat (mely rácsnak alanliakban az elektronáramlás irányában nézve, 40 a vezérlőrács után fekvő sűrűszemű, rendszerint a vezérlőráccsal közvetlenül szomszédos rácsot nevezzük) olyan elrendezésben készítjük és/vagy olyan alacsony feszültségre kapcsoljuk, hogy e rács áramai-;) 45 vonatkozó meredekség megfelelően csekély legyen, pl. 1 mA/Volt alatt maradjon. Az ezirányú kísérletek tanúsága szerint az olyan csövek, melyek árnyékolórácsárama az anódáram egyhuszadánál és 50 így az árnyékolórácsra vonatkoztatott meredeksége az anódára vonatkoztatott meredekség egyhuszadánál kisebb, a fentemlített hátrányoktól gyakorlatilag már mentesek. 55 Ilyen kis árnyékolórácsmeredekség több rendszabállyal érhető el, melyek közül tapasztalataink szerint különösen előnyöseknek a következők bizonyultak: Az árnyékolórácsot követően (tehát az elektronáramlás irányában nézve a mö- 60 gött) a csőben legalább egy olyan segédrácsot helyezünk el, melynek, célszerűen külön kivezetése útján, az anódfeszültség nag3r ságrendjében levő, tehát aránylag nagy, állandó pozitív előfeszültséget adha- 65 tunk. Kis árnyékolórácsáram elérése céljából ugyanis az árnyékolórács egyenáramú feszültségét az anódfeszültségnél lényegesen kisebbre, előnyösen az anódfeszültség felénél kisebbre, pl. zén'isra, kell válasz- 70 fani. Ekkor azonban a kellő erősségű anódáram létesítésére szükség van a fentemlített, nagy pozitív feszültségű segédrácsra, mely viszont erősebb rácsáramot felvehet, anélkül, hogy ez a cső működésére zava- 75 rólag hatna, mert hiszen a vezérlőrácsra, való, kapacilív visszahatását a közöttük fekvő árnyékolórács meggátolja. Minthogy azonban egyéb okokból kívánalois, hogy az árnyékolóráccsal szomszédos segédrács se 80 vegyen fel lúl nagy áramot, azt célszerűen úgy alaki Ihn Ijnk ki, hogy menetei az elektronok repülési irányában nézve az árnyékolórácsmenelekkel fedésben legyenek, minthogy ily módon tudvalevőleg a segéd- 85 rácsáram csökkenése érhelő el. A találmány szorinli csőnek legelőnyösebb foganatosítást alakjánál az árnyékolórácsot a cső belsejében elhelyezőit egy vagy löbb rövid, kellő kialakításuk ose- 90 lén elhanyagolhatóan kis önindukciója vezeték segélyével, lehal gyakorlatilag önindnkcióinenlesen, a katódával kapcsoljuk össze. Ily módon ugyanis legjobban biztosíthatjuk azt, hogy a vczérlőrácsol 95 mindkét oldalán olyan vezetők vegyék körül, melyek még rövidhullámú szempontból is ekvipolenciálfelüleleknek tekinthetők. Nyilvánvaló továbbá, hogy az árnyékoló- joo rács végeinek is olyan kialakításúnknak kell lenniük, hogy a katódával szomszédos vezérlőrácsról szóródó erővonalak az árnyékolórácson kívül fekvő elektródákra, főleg a munkaanódára vagy pozitív fe- io5 szültségű segédrácsra és ezek hozzávezeiéseire ne juthassanak. Az ilyen rácskialakítás, melynél, pl. a rács végeihez megfelelő alkatú vezető paizsok csatlakoznak, az ánryékolórácsoknál ismeretes lé- ij0 vén, bővebb ismertetése fölösleges. Sok esetben előnyös, ha a találmány szerinti csövekben is van forgórács, azaz az anó-