127647. lajstromszámú szabadalom • Berendezés katódsugár erősségének jelzésére, főként távolbalátó vevő

127647. 3 egyesíthetjük. A cső előállításának utolisó, szakaszaként ,a—30— lemez külső felületére a célra ialkalmas fényképészeti emulziót viszünk fel. Ezután az emulziót a —25— 5 fényforrás sugarainak tesszük ki, amelyeiket a —28— lencserendszer reá irányít, mire az emulziót előhívjuk és rögzítjük. Ilykép —32— ernyőt kapunk, amely általában átlátszó, de melynek a lencserács-10 rendszernek megfelelő ós ia lencserácsrendszer által meghatározott,, átlátszatlan felületelemei vannak. , Az anyag, amelyből a lencsaelemek készülnek, az elemeknek azt a sajátosságot 15 kölcsönzi, hogy ezek gyujtótávolságukat, !a letapintósugárral való gerjesztés esetén, az ernyőre vonatkoztatva megváltoztatják! és így a fénysugárnak az ernyőn a megfelelő átlátszatlan felületelemiek közelében 20 az áthaladást lehetővé teszik. így különösen a hőmérsékleti változások vagy ismert piezoelektromos hatások, amelyeket a leíapintósugárnak, pl. katódsugárnak a lencseelemekre való behatása előidéz, a ien-25 eseelemek fizikai alakjában vagy törési együtthatójában vagy mindkettőben idéznek elő változásokat. A lencseelemeket alkalmas anyag, pl. 'kristályos kvarc alkothatja, amely az elek-30 tronbombázással szemben érzékeny és ennek hatására külső alakja, valamint törésmutatója tekintetében változhat. Alkalmasak bizonyos sók, pl. ú. n. Rochel-jsó is. Ez utóbbi azonban, ámbár az elektron-35 bombázással szemben érzékenyebb, mint a kvarc, kevésbbé alkalmas nagyfokú vákuumos készülékekben, amelyeket általában magas hőmérsékleteknél kell léghíjasjna szivattyúzni. Az egyes lencseelemekíet 40 apró, csiszolt kristályok alkothatják, amelyek folytonosan forgó asíszolókészülékekben csiszolhatok a szükséges gömbalakra. Az 5. ábra az ernyő egyik' részét szemlélteti a lencse elemein átmenő párhuzia-45 mos fénysugarakkal együtt, amelyeket szaggatott vonalakkal ábrázoltunk. Rendes {feltételek' mellett, a sugarakat a —31— lencseelemek az ernyő átlátszatlan —32a— részein a gyújtópontban egyesítik. Feltün-50 tettünk továbbá — C— katódsugarat, amely a lencseelemek egyikének ütközik és leninek' gyújtótávolságát a fent leírt módon megváltoztatja, úgyhogy a most már a fókuszban nem egyesített fénysugarak; az 55 jernyőnek az átlátszatlan felületelemek' melletti felületelemein áthaladnak. A találmány szerinti és az 1. ábrán feltüntetett vevőberendezés üzemében a —25— fényforrás sugarait a —28— lencserendszer, párhuzamos nyalábban, a —21— 60 ernyő belső felületére vetíti. A sugárnak a —31— elemeken át történő fókusz-egyesítése és a —32— ernyő komplementer átlátszatlan részeinek alkalmazása következtében az ernyőn rendesen nem halad $5 át fény. Ha azonban a — C— elektronsurat eltereljük, az ernyőn párhuzamos sorok' vagy mezők sorozatának utánképzése céljából, akkor e sugár egymás után éri a 31 lencseelemeket és gyújtótávolságukat, 70 iamely a távolbalátó moduláció meghatározta elektronsugár-er ősségnek megfelelő mértékben megváltoztatja. A fókusznak ez az áthelyeződése a fényisugaraknak az ernyő rétegein való áthaladását teszi lehető- 75 vé, az egyes felületelemeken átbocsátott jFényfnennyiség a bennük fekvő lencseelemek fókusz-áthelyeződésének mértékétől /és így a katódsugár erősségétől függ. Az átvitt kép tehát az ernyő külső felületén so láthatóan reprodukálódik. E kép világossága elég erős, úgyhogy a —29— lencserendszer, nagyított kép előállítása céljából, az ernyőtől bizonyos távolságban elrendezett ernyőre vetíthető. A lencseele- g5 mek nagysága lényegesen kisebb lesz a katódsugár nagyságánál. Az átmérő nagyságrendje célszerűen kb. 1/10-e a pont át(mérőjének, a lencsék egyenletes működés éne k bi z to sí tás ára. 90 Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés katódsugár, célszerűen mozgó katódsugár erősségének jelzésére, különösen távolbalátási célokra, egy &. segédfény forrással együttműködő képér- 95 j többszörösen leképezi és hogy a segédfényforrás és egy ernyőfelület között lencserács, melynek egyes gyújtótávolságai a rácsot érő katódsugár erősségével vezérelhetők, oly helyzetben foglal he- 100 lyet, hogy a fényforrást az ernyőfelületre. többszörösen leképezi és hogy a segédfényforrásnak az ernyőfelületen való le\ képezéseinek megfelelő felületi elemek környezetüktől anyagvilágosságban, pl. i0

5 , fényátbocsátóképessógben különbőznek. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a különböző anyagvilágosságú, illetve fényáteresztőképességű ernyőfelületet oly 110 fényképészeti réteg alkotja, melynél a sötétebb részek pl. kivált fémes ezüsttel vannak feketítve.