127633. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piezoelektromos kristályok többhullámosságának megszüntetésére

2 127631 hogy a kristálynak több gerjeszthető tulajdonsága van, ha tehát a kristály többhullámosságot mutat, akkor a fazettasugarat tetszőleges irányban, tehát nagyobb 5 vagy kisebb fazettasugárra "változtatjuk meg, majd a kristályt ismét ugyanabban a mérőberendezésben vizsgáljuk- Ha az átbocsátás, illetőleg a rezonancia görbéje e változás alkalmával az egyhullámosság 10 irányában javul, vagyis ha a mellékrezonanciák kisebbekké válnak vagy eltűnnek, úgy az eljárást a megkezdett irányban folytatjuk mindaddig, amíg a kristály többhullámossága meg nem szűnik. Havi-15 szont az átbocsátás, illetőleg a rezonancia görbéje az ellenkező irányban változik, tehát a mellékrezonanciák erősödnek, akkor a fazettasugarat ellentétes értelemben változtatjuk, mint kezdetben és ezt a vál-20 toztatást mindaddig folytatjuk, amíg a kristály egyhullámosságot nem mutat. Ha a fazettaszög változtatásával az egyhullámosságot egyik irányban sem érjük el, akkor a fazetta szélét mindaddig, hengeresre csi-25 szoljuk le, tehát a lemez átmérőjét mindaddig csökkentjük és egyben a fent megadott módszerrel a fazettaszöget az egyik vagy a másik értelemben változtatjuk, amíg az egyhullámosságot el nem érjük. Ezzel 30 az eljárással a kívánt cél mindig elérhető, ha a zavarokat nem a kristály anyagában lévő képződmények, például az úgynevezett ikei*képződmények okozzák. Egyébként a fent leírt módon igen egy-35 szerűen tömeggyártásban állíthatunk elő egymásközt egyenlő, teljesen egyhullámos kristályokat. A leírt eljáráshoz előnyösen kvarerezoiiátort vagy más piezoelektromos kristály 40 rezonancia görbéjének, nevezetesen a görbe lefolyásának vizsgálatához Bechmann berendezését használjuk, amelyet a TeJefunken Zeitung című folyóirat 18. évfolyamának 76. száma a 10. oldalon ismertet. A 45 berendezés egy rajzát ott ugyané helyen a 4. ábra mutatja. Ennél a berendezésnél! egy kvarckristály két átvivő impedanciával együtt két cső közé van iktatva, mely csövek egyikét mérőadó lassan változó 50 frekvenciával táplálja. A második cső nagyfrekvenciás kimenő áramát felerősítjük, egyenirányítjuk és az áramot regisztrálói készülékbe vezetjük. Az adó rezgőkörnek kapacitásának változásai és a regisztrjáló 55 készülék tovahaladása egymással szinkron folynak le, úgyhogy a leírt görbén az abcissza minden pontjához meghatározott frekvencia tartozik. A leírt görbe ordinátája adott torzító tényezővel szoroízva a két cső közé kapcsolt kristály látszólagos 60 vezetőképességének értékét közvetlenül adja meg. A 3. ábra erősen többhullámos kvarclemeZ) e berendezéssel felvett görbéjét mutatja. A 4. ábrában feltüntetett rezonancia- 65 görbéből kitűnik, hogy a többhullámosság már erősen csökkent. Az 5. ábrabeli rezonancia görbét a kristály oly állapotában vettük fel, amelyben már csak egyetlen mellékhulláma van. A 6. ábrabeli re- 70 zonancia-görbe szerint a kristály már teljesen egyhullámos, tehát olyan, amilyent az eljárással előállítani kívántunk, A találmány szerinti eljárás nemcsak kvarckristályokon, hanem tetszőlegesen "75 más piezoelektromos kristályokon is előnyösen foganatosítható. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás piezoelektromos kristályok, különösen kvarckristályok többhullámossá- 80 gának és csatolásból eredő rezgéseinek megszüntetésére, mely kristályoknak kerek, tárcsa alakjuk van és ezek szélén csiszolt Tazettáik vannak, mely eljárást a következő intézkedések jellemzik: 85 a. a kristályt mindaddig készre munkáljuk meg, amíg az már csak többhullámosságot mutat, ezután azt mint szűrőtagot vagy mint rezonátort oly mérőberendezésbe kapcsoljuk, amelyben az átbocsá- 90 tás, illetőleg a rezonancia görbéjét a frekvencia függvényében rajzoljuk fel, b. többhullámosság esetén a kristály fazettasugarat tetszőleges értelemben megváltoztatjuk és azután a kristályt ismét 95 ugyanabban a mérőberendezésben vizsgáljuk; c. ha az átbocsátás, illetőleg a rezonancia görbéje az egyhullámosság irányábarf; változott meg, úgy az eljárást ebben az íoo .értelemben mindaddig folytatjuk, míg a többhullámosság el nem tűnik; d. ha az átbocsátás, illetőleg a rezonancia görbéje a többhullámosság értelmében! változik, akkor a fazettasugarat ellentétes 105 értelemben változtatjuk meg, mint a b. alatti intézkedésnél tettük és ezt az eljárást a teljes egyhullámosság eléréséig folytatjuk; e. Ha a fazettsugárnak sem az egyik, sem 110 a másik irányban való változtatása nem vezet az egyhullámossághoz, akkor a fazetta szélét mindaddig hengeresre csí-