127632. lajstromszámú szabadalom • Eljárás Braun-féle cső vezérlő rekesze és katódája közötti távolság beállítására és készülék az eljárás foganatosítására
Megjelent 1941. évi augusztus hő 1. MAGTÁR KI RALII^^HK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 127632. szám. VII./j. osztály. — T. 6567. alapszám. ^^^^ *^ ^i* ^"^"^^ — ^ ^w^ i —^ — ^ i^——^^^» ^— in in .m um i Eljárás Braun-féle cső vezérlő rekesze és ka tortája közötti távolság beállítására és készülék az eljárás foganatosítására. Telefimken Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m. b. H., Berlin. A bejelentés napja: 1940. évi augusztus hó 29. — Németorsiági elsőbbsége: 1939. évi szeptember hó 1. Braun-féle csöveknél alkalmazni szoktak, úgynevezett vezérlő rekeszeket, amelyeket közvetlenül a katóda előtt rendeznek el és amelyeknek azi a feladatuk, hogy 5 az elektronáram erősjségét vezéreljék. Az ilyen vezérlő rekesz helyes működésének előfeltétele, hogy a rekesz síkja és a katóda síkja közötti távolság századmilijnéternyi pontossággal legyen beállítva. A tö-10 meggyártásban szokásos mechanikus eszközökkel ilyen pontos beállítás igen sok időt vesz igénybe. A találmány célja, hogy a vezérlő rekesz és a katóda közötti helyes távolság beállítását megkönnyítsük. 15 Evégből a találmány értelmében ä katódát hordozó szigetelő testet fazék alakjában kiképezett oly vezérlő rekeszbe helyezzük, melynek fenekében van a rekesznyílás és a szigetelőtestet oly mélyen ve-20 zetjüki a fazékba, hogy az annak fenekével érintkezzék. Ezután a szigetelőtestet a fazék fenekéből kinyomott dudorokkal addig toljuk hátrafelé, amíg a katóda és a rekesznyílás közötti helyes távolságot el nem 25 értük. A dudoroknak a fazék fenekéből való kinyomása közben ez a távolság változik és azt célszerűen mikroszkóppal figyeljük, amelyet tengelyirányban a rekesznyíláson át irányítunk a katóda felületére. 30 Az eljárás egyik foganatosításának a módját, mely három szakaszból tevődik össze, az ábrák kapcsán ismertetjük. Az ábrákban 1 a katód,a^ 2 a fazékalakú 35 vezérlőrácSj melynek 3 rekesznyílása van. A katódát a szigetelő anyagú 4 test hordozza. A szigetelő anyagú 4 testet 5 rúgó nyomja a vezérlőrekeszt alkotó fazékalakú testbe. A fazékalakú test homlokoldalán van a 6 gyűrű, amely 7 csúcsot hordoz, 40 Ezek a csúcsok a fazék fenekének azt a részét érintik, amelyre a 4 szigetelő test felfekszik. Ugyancsak ilyen 8 csúcsokat rendezünk el a fazékalakú test oldala menoldala mentén is a szigetelő alakú 4 test 45 alsó határfelülete van. A csúcsok benyomása utáni állapotot a 2. és 3. ábr*ák mutatják, amelyekből a csúcsok benyomása közben a fazék falában keletkező dudorok is láthatók . 50 Amint az ábrákból kitűnik, a fazékalakú test fenékrészét lépcsőzetesen képeztük ki úgy, hogy a szigetelő test bevezetése után a katóda akkor sem érinti a rekesznyílást, amikorf a 4 szigetelő test a fazék fenekének 55 szélső, körgyűrű alakú felületére már felfeküdt, hanem ebben a helyzetben a katóda és a rekesznyílás között akkora távolság van, amely a beállítandó távolságnál kisebb. Ezzel az intézkedéssel egyrészt el- 60 kerüljük, hogy az eaagiss?ió& anyaggal fedett katódafelület a" reüesszel való érintkezés következtében megsérüljön, másrészt pedig e megoldás következtében a ctaífc»rokat az edény fenekébe nem kell oly 65 mélyen benyomni, mint hogyha ebben az állapotbari a katóda az edény fékekét érintené. A rajzban fel nem tüntetett mikroszkópot először a 6 gyűrű központos nyílá- 70
