127617. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rudak és csövek előállítására üvegszerű anyagokból

Megjeleni 1941. évi augusztus hé 1. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 127617. szám XVII./e. osztály. — I. 4168. alapszám. Eljárás és berendezés rudak és csövek előállítására üvegszerű anyagokból. Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. cég, Újpest. A bejelentés napja: 1939. évi december hó 9. A találmány eljárás és berendezés rudak vagy csövek folytonos előállítására olvasztott üvegszerű anyagokból. Üvegszerű anyagoknak jelen leírásban és igénypontokban! 5 azokat nevezzük, melyeket tudományosi szempontból szokás üvegnek nevezni; és, melyek definíciója pl. Ullmann »Encyclo^ pädie der technischen Chemie« című munkajának 1930. évi kiadásában e mű 5. kö-10 tete 740—741. oldalain található, azaz melyek tulajdonképen szilárd folyadékok és így nem határozott olvadásponton, hanemi bizonyos olvadási hőmérséklettartomány^ ban mennek át szilárdból cseppfolyós hal-15 mazállapotba. Üvegrudak és üvegcsövek folytonos előállítására már ismeretes az olyan eljárás, melynél a megolvadt üveget üvegolvasztókemence üvegteréből kivezető csatornán 20 át az e csatorna vége alatt helyetíoglalói forgatható ferde helyzetű forgástestre, azj ú. n. pipára, folyatták rá. A pipára felülről ráömlő üveg a pipa forgatása közben arra mintegy rácsavarodott, vagyis azt tel-25 jesen körülvette és a ferdén elhelyezett pipa elvékonyodó alsó vége felé vándorolt, ahonnan rúdalakban folytonosan le lehetett húzni. Ha a pipát tengelymenti furattal látták el és ezen át levegőt vagy 30 más gázt fújtak az alsó pipavég felé, megakadályozták azt, hogy a pipa köpenyéről lehúzott üveg összezáralhasson és így a lehúzáskor üvegcső keletkezett. : A fentiekben ismertetett eljárás, mely 35 Dianner-féle eljárásként ismeretes, jól bevált viszonylag alacsony hőmérsékleten lágyuló és cseppfolyósodó, nehezen üvegtelenedő, azaz csekély kristályosodási sebességű anyagokból álló üvegrudak és üvegcsövek előállítására. 40 Nehézségek merülnek fel ellenben, ha ezt az eljárást a magasabb hőmérsékleteken cseppfolyósodó ú. n. keményüvegeknek és általában a könnyen üvegtelenedo vagyis kristályképződésre hajlamos üveg- 45 fajtáknak rudakká vagy csövekké való feldolgozására akarjuk felhasználni. A szóbanforgó eljárás szerint dolgozva ugyanis az üveget az olvasztókemencéből; való kilépése és a pipáról történő lehúzása 50 között, azaz a csatornán és a pipán való áthaladása közben, olyan hőmérsékleten kell tartani, mely a feldolgozás szempontjából megkívánt viszkozitást biztosítja. E célból azt a teret, mely az említett c&ator- 55 nát és a pipát magában foglalja, megfelelő hőmérsékletre szokták fűteni. A kellő! viszkozitás elérésének szempontja általi meghatározott azon hőfoktartomány azonban, amelyen az ismert eljárás szerint fel- 60 dolgozott anyag az olvasztótérből való kilépése és a pipáról való lehúzása közbenkeresztülhalad, magában foglalja azokat a! hőfokokat, amelyeken a kristályképződésj sebessége a legnagyobb, vagyis amelyekj 65 az elüvegtelenedés szempontjából a legn veszélyesebbek. Nyilvánvaló tehát, hbgy könnyen kristályosodó, azaz nagy kristá-t lyosodási sebességű anyagok esetében tfennáll annak a veszélyé, hogy az üveg 70