127588. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ismételten felhasználható betétedző szénszemcse előállítására

^ Megjelent 1941. évi augusztus hő i. " MAGYAR KIRÁLYI ^^B» SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 127588. szám IV/h/1. osztály. — K. 15017. alapszám. Eljárás ismételten felhasználható betét-edző szénszemcse előállítására. Karikó Rezső vállalkozó, Győr. A bejelentés napja: 1939. évi december hó 29. Acélból való tárgyak edzéséhez felhasznált betét-edző szénszemcseként eddig olyan termékeket használtak, melyek kötőanyaga (keményítő, enyv, stb.) a hasz-5 nálati hőfokok (800—1000 C°) elérése előtt már jóval elvesztette kötőképességét, s ennek folytán a szemcsék szokásos vegyszerből álló bevonata (karbonátok, kloridok, klorátok keveréke stb.) a használatkor lelő vált a szemcsék felszínéről s a munkadarab edzése után a megmaradó szemcsék 'már többé nem voltak felhasználhatók. A találmány olyan eljárás betét-edző szénszemcse előállítására, melynek végter-15 méke az eddigi termékektől eltéröleg többször is sikerrel használható s emellett a kapott edzett tárgyak műszaki sajátságai sokszor felül is múlják az eddigi betét-edző szemcsékkel készült tárgyakat. A többszö-2o ri használat lehetősége viszont a gyártás gazdaságosságát vonja maga után, ami nem megvetendő körülmény. Végül a szemcse előállí'ásához szükséges nyersanyagok túlnyomó részben belföldön szerezhetők be. 25 ami szintén nem utolsó előny. A találmány szerinti szénszemcse előállításához kötőanyagként cukrot vagy cukortartalmú keverékeket használunk. Ilyen anyag lehet a melasz, vagy az eddig szo-30 kásos kötőanyagok (keményítő, enyv, stb.), amikhez a találmány szerinti módon szintén cukrot (répacukrot, burgonyacukrot, melaszt, stb.) adunk. A kiindulási anyag a szokásos módon 35 szemcsézett faszén (esetleg koksszal keverve), koksz, stb., melyet először áztatunk a szükséges oldható vegyszerek (kloridok, klorátok, stb.) oldatában, majd áztatunk a cukor vagy cukortartalmú kötőanyag oldatában addig, amíg a kötőanyag 40 az alapanyag pórusaiba felszívódott. Ezután következik a szokásos vegyszerkeverék (karbonátok, kloridok, klorátok, stb.) felvitele a szemcsékre, majd ismét egy rétegben való bevonás az előbb említett 45 cukortartalmú kötőanyaggal, amit újból a vegyszerréteg felvitele követ, majd ismét a kötőszerrel való bevonás és így tovább. Ilyen módon a szükséges vegyszerek egyrésze a szemcsék belsejében van, másik 50 része pedig több rétegben kötőanyaggal váltakozva a szemcsék felszínén. A többszöri ismételt müvelettel felvitt bevonat négy-ötszörös vagy még többszörös réteget alkothat a szemcsék felszínén. 55 Az előzetes oldható fémsókkal való itatás következtében a felületre felviendő vegyszermennyiség az eddigi eljárásokkal szemben kisebb lehet. Végül célszerűen faszénporral is bevon- 60 hatjuk a szemcséket, azzal együtt polírozva azokat, amikor az árú egyúttal tetszetős külsőt is kap s a faszénkéreg még védi a kötőanyagot tartalmazó külső réteget is a lehullástól. 65 Eljárásunkkal elérjük azt, hogy a találmány szerinti termék kötőanyagának egyrésze a szemcsék egész tömegében szétosztva lévén, a szemcsék idő előtti szétesését meggátolja. A vegyszereknek több 70