127561. lajstromszámú szabadalom • Robbanó égési turbina

127561. 3 értéknek ismertük fel, arról kellett gondoskodni, hogy az égési gázoknak az a része, mely a vezetőcsatornán a hőátadásra annyira kedvező nagy sebességgel áram-5 lőtt át, lehetőleg kicsiny legyen vagy megfordítva, az égési gázok túlnyomó részéhez kisebb áramlási sebesség és így kisebb gázörvönylés is, tehát lényeges befolyása tekintetében nagy mértékben csök-10 kenteit hőátadás álljon be. Ezt az eredményt a találmány szerint úgy érjük el, hogy a legszűkebb fúvóka-összkeresztmetszetnek az égési kamra térfogatához viszonyított csökkentésével a fúvókaszelep 15 nyitási idejét a legkisebb fúvóka-keresztmetszetnék megfelelő átbocsátó keresztmetszetig csökkentjük, minek folytán az írandó égési gázok örvénylő mozgásának időtartama a fúvókaszelep nyitása közben 20 a legszűkebb fúvóka-összkeresztmelszetnek megfelelő átbocsátó keresztmetszetig csökken, ami az áramló gázok örvénylő mozgása folytán bekövetkező hőveszteségeket csökkenti. A találmány megvalósításánál 25 tehát a korábban alkalmazott f:V viszonyt megváltoztatjuk, még pedig csökkentjük; kitűnt, hogy a robbanó égési-turbinák hatásfokának javítása tekintetében a legjobb eredményeket úgy érjük el, ha a V :f viszonyít 30 10:1 és 100:1 között tartjuk be, aholis az f értéket megint csak cm2

-ekben, a V értéket pedig m3-ekben fejezzük ki. Az 5. ábra szerinti diagramm mutatja az eredményt. Az f és V közötti viszony csökkcn-35 lésével kisebbé vált H szelepemelkedés folytán, melynek mértékéig az elzárószelep nyitandó, hogy a legkisebb f fúvóka-összkeresztmetszetnek megfelelő szelep-átbocsátókeresztmetszetet tegyünk szabaddá, a 40 B pont a 4. ábra szerinti szöggel azonos CAE szögnél, vagyis azonos szelepemelkedési sebességnél az A ponthoz igen közel tolódott, úgy hogy mind a pA és pF közötti dp nyomáskülönbség nagymértékben, 45 csökkent, mind pedig az az AF idő> is, mely alatt a nagy gázsebesség és így a hőátadásra oly kedvező gázörvénylés fellép, jelentékenyen megrövidült. Ily feltételek között az égési gázoknak már csak 50 aránylag csekély része fog a pA nyomásról pF nyomásra való kiterjedés közben a legmagasabb hőmérsékleten a vezetőcsatornán átáramlani, ellenben az égési gázok túlnyomó része jóval kisebb sebességgel,1 55 közelítőleg gőzörvénylés nélkül áramlik a fúvókákhoz. Gyakorlati kísérletek tényleg azt eredményezték, hogy a találmány szerint szerkesztett turbina vezetőcsalornájáhan a hőveszteségek kb. ama veszteségek1 ötödével csökkentek, melyek a korábbanj 60 alkalmazott f:V=200, ill. 300:1 viszonynál következtek be; ugyanazon kísérleteknél a; robhanókamrákban a hőveszteségek ugyanazok maradtak, mint azelőtt. Ebből tehát a következő körülmények $5 adódnak: A legszűkebb fúvókakeresztmetszet és a| robhanókamra térfogata közötti viszonynak a találmány szerinti csökkentésével elérjük, hogy az az idő, mely alatt az 70 égési gázok a vezetőcsatornában legnaj gyobb sebességükkel áramlanak, megrövidül, mert a legszűkebb fúvókakeresztmetszet csökkentésének megfelelően az elzáró szelepnél már igen rövid idő alatt válik 75 szabaddá az a nyitási keresztmetszet, mely a legszűkebb fúvókakeresztmetszetnek felel meg. Ennek következtében az áramlási időnek éppen az a része csökken, mely alatt a nagy gázsebesség folytán elfúvódik1

80 a vezetőfalakhoz tapadó lamináris gázvédőréteg, mely a gázoknak kisebb sebességgel való áramlásánál az égési gázok és a vezetőfal, illetve az utóbbit hűtő közeg közötti hőcserét gazdaságos mérték- 85 -ben csökkenti. Legkedvezőbb eredményn nek, mint jeleztük, az f:V=40:l egészen 100:1 viszonyt találtuk. Ha a 40:1 viszonynál még kisebbet alkalmaznánk, akkor az áramlás össztartalma túlságosan nagy- 90 gyá válnék, amikoris a munkát adó ütemeknek az időegység alatti száma annyira csökkenne, hogy a hőveszteségek csökkentésével elért nyereséget a munkaütemek számának csökkenése károsan befolyásol- 95 ná. A legjobb eredményt a 60:1 viszony adja; ez azonban természetesen az égési turbina szerkezete szerint ingadozik, úgy hogy a határértékek a 40:1 és a 100 :lj közé esőknek adhatók meg. 100 A rajz 1. és 2. ábráin a találmány szerint szerkesztett, robbanó eljárással dolgozó, égési turbina példaképem megoldásil alakja látható. Az 1. ábra az égési turbina robhanókamrái egyikének és a futókerék hozzátartozó részének függélyes hosszmetszete, a 2. ábra ugyanannak részleges metszete az 1. ábrának 2—2 vonala szerint. —11— a robbanókamra, melyben a gyúlékony keveréket a keverék-alkatra- 110 széknek a 12 és 13 szelepek mentén való bevezetésével létesítjük. A keverék meggyújtása után a fejlesztett; magas hőmér-