127551. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alakított reakciós keverékek előkészítésére magnéziumnak dolomitból vagy magnezitből való termikus előállításához

Megjelent 1941. évi augusztus hó 1. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 127551. szám. IV/h/1. osztály. — F. 8947. alapszám. Eljárás alakított reakciós keverékek előkészítésére magnéziumnak dolomithói vagy, magnezitből való termikus előállításához, I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft, Frankfurt a/M. A bejelentés napja: 1933. évi február hó 28* — Németországi elsőbbsége: 1937. évi április hó 5. A magnézium termikus előállítását égetett dolomitnak vagy magnezitnek szilíciummal (ferrosziliciummal) vagy alumíniummal való redukálásával célszerűen köz-5 vetett sugárzó fűtésű kemencékben foganatosítják. E kemencékben a hőátadást jelentősen akként javíthatjuk, hogy a reakciós anyagot mozgatjuk. E mozgatást vízszintes kemencékben legegyszerűbben for-10 gómozgással, függőleges kemencékben a töltésnek saját súlya folytán való leosúsztatásával érhetjük el. A reakciós keveréknek effajta kemencékben való kifogásjtalan mozgatása vé-^ 15 gett előnyösnek bizonyult, ha azt sajtolt alakos testek alakjában alkalmazzuk. Az alaktestek szilárdsága azonban a magas sajtolási nyomások (1000—2000 kg/cm2

) ellenére sem olyan nagy, hogy a kemencé-20 ben való mozgatáskor bizonyos mennyiségű poralakú törmelék ne keletkezzék, amely különböző módon zavarólag hat. Egyrészt a kemenoetér belsejében szilárd lerakódásokat és az egyes sajtolt darabok 25 összesülése folytán rögöket képez, minekfolytán az anyag átforgatásában, illetve mozgásában jelentős zavarok mutatkoznak. Másrészt e törmelék oly kemencékben, amelyek csökkentett nyomáson működnek, 30 és amelyeknél az elszivatás szokásos módon a kondenzálási tér mögött következik be, a reakciós keveréket, illetve a reakciós maradékot a kondenzálási térben beporozhatja, ami az ott lecsapódott fém; 35 szennyezésével jár. Az említett hátrányokat a találmány értelmében egyszerű módon akként küszöbölhetjük ki, hogy a sajtolt testeket a reakciós kemencébe való betöltésük előtt termikus keményítésnek vetjük alá. A sajtolt 40 testeket r ovid ideig, pl. nagyságuk szerint 5—30 percig hidrogén alatt 700—1200 C° hőmérsékletre hevítjük, amikor is azok) kőkeményekké válnak. Ha redukálószer-Iként szilíciumot használunk, akkor a ke- 45 ményítést célszerűen oly hőmérsékletekeni foganatosítjuk, amelyek a megadott hő-i mérséklethatárok felső körzetébe esnek, míg alumínium jelenlétében előnyösen az alsó hőmérsékletkörzetet alkalmazzuk. E 50 iceményítés, miként megállapítottuk, azzal áll összefüggésben, hogy az említett hőmérsékletkörzetben a redukálási folyamat a kalcium, szilícium vagy alumíniummal való ötvözeteinek vagy vegyületeinek ke- 55 letkezése mellett megindul, anélkül azonban, hogy magnézium már szabaddá válna. Ha r.eakciós anyagként égetett magnezitet használunk, akkor ahhoz bizonyos mennyiségű égetett meszet kell hozzáad- 60 nunk, hogy a keményítéshez szükséges kalcium ötvözet képződjék. A találmány szerinti eljárás folyamatos foganatosítására alkalmas forgókemencét az 1. ábra szemléltet. A rajzon —a— re- 65 veálló vascső, —b— krómnikkelből való ifűtővezeték, melyhez a villamos áramot! a —c— csúsztatógyűrűk vezetik, —d— vasibádogtartány, —e— és —f— szelepekkel, melyet a forgócsővel szemben —g— töm- 70 * Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmében a volt cseh-szlovák szabadalmi hivatalnál annak idején tett bejelentés napja.